Hírlevél

2008-12-22 - Nemzetvesztő liheGöncz

Az új Szöged hírlevele

Nemzetvesztő liheGöncz


A Szögedi Védegylet ezúton tiltakozik a csonkaországi bábkormány újabb hazaárulása és nemzetvesztő törekvése ellen.

"Göncz Kinga kijelentette, hogy nekünk, itt (Délvidéken) élő magyaroknak nem kell az autonómia és a kettős állampolgárság."
(Matuska Márton)

A Szögedi Kirajzások népe ma is többnyire idegen megszállás alatt éli napjait, a magyar(?!) külügyminiszter pedig nyíltan elárulta, sőt eladta elszármazott szögedi magyarjainkat. A legérdekesebb, hogy senki nem kérte rá, mégis önként lefeküdt déli megszállónk előtt teljes megadás és föladás károlyi vörös példáját mutatva...
A most oly hőn szeretett déli szomszédainkba persze ugyanez a liheGöncz a lábát törölte az ősi jogon szerb Rigómező (Koszovó) függetlenségének kierőszakolásakor. Persze most "csak" magyarokról van szó... És csak egy kicsit több, mint ezeréves magyar területekről... - Ilyen képtelen kettős mércéje a világ egyetlen nemzetének nem adatott!

A Szögedi Kirajzások népe - csaknem még egy szögednyi magyarság - részben a mai "Szerbia" államalkulat "Vajdaság" tartományában él. (Bővebben itt: http://www.ujszeged.hu/vedegylet.php?page=szkirajzasok)  

Hazatérésük, tehát a magyar területek függetlensége és/vagy visszacsatolása (vagyis a Wilsoni alapelvek érvényesítése) helyett még a magukra hagyott magyarok autonómia-törekvését is orvul hátbadöfte a csonkországi külügyminiszternő egy rác (szerb) lapnak adott nyilatkozatában.


Nem tudjuk, meddig süllyedhet még a csonkamagyar kormány és diplomácia, de úgy tűnik már abszolút mélypontját közelíti.
Az ország állapotára jellemző, hogy első hír nem is a honvesztő nyilatkozat, hanem a kirekesztett délvidéki magyarok tiltakozó levele volt !

Lássuk először a délvidékiek válaszát :

http://www.ujszeged.hu/?page=szkirajzasok_GK

Hogyan is esett az eset?
Csatlakozó cikk:

Göncznek autonómia, Vajdaságnak Göncz nem kell

2008.12.17.

Nem kell a magyaroknak területi autonómia a Délvidéken, mivel nem élnek egy tömbben és kevesen vannak – nyilatkozta a szerb Dnevnik című lapnak Göncz Kinga, a Jan Slota szlovák SNS-vezér által kedvesen csak kócoshajúként emlegetett külügyminiszterünk. Majd azt állította, félrefordították szavait, de kiderült, hogy mégsem. Azt azonban nem cálfolta, hogy teljességgel lehetetlennek tartja a kettős állampolgárság kollektív megadását.

S valóban, az ember azt gondolná, mit akar itt háromszázezer magyar, akik még a Vajdaság lakosságának is csak a 14 százalékát teszik ki, különben is, ott van nekik Vajdaság tartomány, a maga többi kisebbségével együtt, a horvátoktól, a szlovákokon át a románokig.

Ezt gondolhatta a nem létező magyar külügyet vezető miniszter is, és sajnos még csak rá sem kérdezett a délvidéki magyarok politikai vezetőinél, hogy – Tornóczki Anitát idézve – „és akkor most ezt így hogy?”. Most viszont megkérdezik ugyanezt a délvidékiek.

Vajdaság egyébiránt szerb többségű, és főleg a háborúk miatt áttelepültek miatt rendre jól teljesít a Szerb Radikális Párt. Hogy Vajdaság mennyire küzd az autonómiáért, aminek részlegesen már visszaszolgáltatta a jogköreit az omnibusztörvény, az pedig rajtuk is múlik. Szerbia egyébként jobban áll a kisebbségi jogokkal, mint Románia vagy Szlovákia, például az alkotmány biztosít közösségi jogokat. Elismeri a személyi autonómiához való jogot is, a kisebbségek ezt nemzeti tanácsaikon keresztül gyakorolhatják, és a helyi önkormányzatok kötelessége a kisebbségek egyéni, közösségi jogainak védelme, akinek nyelve hivatalos, ha 15 százalékos részarányuk van a lakosságban.

A sokáig széthúzással sújtott, három pártot futtató magyarok alakulatai a szerb választásokra összefogtak, és megalakították a Magyar Koalíciót. Ennek autonómiatervezete háromszintű autonómiát képzel el. Először is szélesítené a sokáig (1974-89) Jugoszlávián belül szinte tagállami autonómiát élvező Vajdaság Tartomány Milosevics által kiüresített jogköreit, ami így védőernyőként borulhatna az összes kisebbségre. Továbbá kialakítaná egy teljes személyi autonómia rendszerét, mivel a jelenleginek például nincs alkotmányos védelme. Ehhez jönne az önkormányzatok jogköreinek szélesítése, és – most tessék figyelni – a Magyar Autonóm Körzet létrehozása, nyolc magyar többségű községgel, Szabadka központtal.

Talán jobb lenne, ha Göncz Kinga nem afganisztáni látogatásaikor képzelné magát nagyhatalmi, ezért terroristák által fenyegetett külügyminiszternek, hanem az őt sújtó provinciális ügyekkel foglalkozna. Ajánlom figyelmébe Győri Szabó Albert Róbert Kisebbség, autonómia, regionalizmus című könyvét: talán nem nyilatkozna hülyeségeket, továbbá a szlovák külügyminisztériumnak állandóan a finnországi svéd autonómiával példálózna, és az említett könyvvel csapkodná a sütis asztalt a külügyminiszteri találkozókon. De az se volna rossz, ha egy félidőre cserélnénk, és Göncz lenne a szlovák, Jan Kubis pedig a magyar külügyér [a poszt tegnap este született, azóta Kubis bejelentette távozását, de arról nincs hír, hogy Gönczöt neveznék ki helyette - a szerk.].

Göncz elérte, hogy most nem egy szomszédos állam nyilvánította belügynek a kisebbségek kérdését, hanem maga a Magyar Koalíció kérte meg őt arra, ne avatkozzon be az ő belügyeikbe. Gratulálunk.

forrás:

http://reakcio.blog.hu/2008/12/17/goncznek_autonomia_vajdasagnak_goncz_nem_kell  


...és egy sokkal óvatosabb megközelítés, mely talán még a hazaárulónak is megbocsájt:

Félreértették Göncz Kinga szavait? (FH, hírTV)

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=125959

A teljesebb megértéshez ajánlott olvasmány egyebek között:

Győri Szabó Róbert:
Kisebbség, autonómia, regionalizmus - Osiris tankönyvek
Osiris Kiadó, 2006
588 oldal
Kötés: karton
ISBN: 9633898803

A nemzeti és etnikai kisebbségek fennmaradása, státusának méltányos rendezése az integrálódó Európa egyik fontos feladata. Az 1989-90-es politikai változások óta markánsan előtérbe került a kisebbségvédelem és azon belül a nemzeti, etnikai közösségek fennmaradásának egyik zálogaként az autonómia kérdése. Európa nyugati felén napjainkban a konszocionális demokráciák térhódítása zajlik: multietnikus politikai közösségek társas együttélése alakult ki Belgiumban, Svájcban és Finnországban. Közép- és Kelet-Európában kevesebb pozitív kisebbségvédelmi példát találunk. Magyarországon és a szovjet, illetve a jugoszláv utódállamokban jutottak kisebbségek speciális státushoz, bár ezt több esetben erőszakos jelenségek, háborúk el?zték meg. A legtöbb többségi nemzet ragaszkodik a nemzetállami szemlélethez, a kimondottan nemzeti-etnikai alapú autonómiatörekvések számukra elfogadhatatlanok. A fogalmak és a nemzetközi jogi keret felvázolása után könyvünk erre a megközelítésre épülve mutatja be a nyugat-európai autonómia- és regionalizálási mintákat, a közép- és kelet-európai pozitív példákat, a határon túli magyarság helyzetét, valamint a magyarországi kisebbségi autonómiarendszer modelljét.

http://www.ujszeged.hu/?page=GYSZR

Tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
dr.szabolaszlo@ujszeged.hu
www.ujszeged.hu

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!