www.ujszeged.hu
2018. Jégbontó Hava (Február) 21.-e - Eleonóra, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2009-10-06 - Arad! Köszönt a csonka Magyarország!


Az aradi vértanúk utolsó napjai


A Világosi Fegyverletétel. 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a.


Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség...

(Nem mai "reálpolitikusok"...)



Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse.

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei" minden kiadásából - éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország" említése miatt - méltánytalanul, máig kirekesztett költeményét ajánlom figyelmükbe:



Arad


Arad, örök magyar gyász szép arája,

Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,

Ki élsz sötéten és némán az árva

Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

 

A kincses Erdély öléről ered le,

És erre tart e bánatos folyó,

Mély morajában sír Erdély keserve,

Mint tárogatón zengő bujdosó.

 

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,

S tört lobogóját lengeti neked,

Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,

Selymére örök, győztes glóriát von

A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!


Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a radikális balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete 5 évtizeden keresztül megcsonkított formában jelent meg kirekesztve belőle gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége...

Nyomtatható változat itt


Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk területén Aradi utca is, de az országvesztő, revanstól rettegő, magyarüldöző kommunista rémuralom (1952-ben) ezt is eltörölte.

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza", az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól: „…A múltat végképp eltörölni!…"

Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:

dr Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke


A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt - Aradról - pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek is e napon...


(dalszöveg)

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped!

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped!


Kormorán: Kik érted haltak





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Az élő Árpádok

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Globális uralmi rend

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

A leves hazudik

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Kilófaló finomságok

Péter László: Néprajz, népműveltség

Ehető virágok

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia