www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2010-03-12 - I. Nemzetközi Szablyavívó Bajnokság és... Ünnepi Sárkányölés

I. Nemzetközi Szablyavívó Bajnokság

Tisztelt Hölgyek és Urak!

Az 1848-49 forradalom és szabadságharc emlékére a magyar forradalmi évforduló alkalmából rendezi meg Kistelek városa a Csongorád Megyei Önkormányzat, a Rendezvényház Kft., a Szegedi Szabad Vitézi Iskola, és az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület szervezésében az I. Nemzetközi Szablyavívó Bajnokságot.

Szablya

"Egyélü s kisebb-nagyobb mértékben görbe kard, melynek külső széle van kiélesítve s ez különbözteti meg azoktól a sarlómódra belső felükön kiélesített görbe kardoktól, melyek az európai árjáknál a régi dákoktól kezdve egész a Szablya elterjedéséig voltak használatban. A Szablya elnevezés már a népvándorlás korában meghonosodott a szlávoknál s az őket környező népeknél (ó-szláv, orosz, délszláv: sabjla, lengyel: szable; cseh: savle; bolgár: sabija; litván: szoblis; oláh: sabiu; albán: sáblye), de még a Nesztor korabeli oroszok csak a kozárok, bessenyők s már turánok kardját említik sablja néven, a saját kardjukat mec-nek hivták. Később a nyugati nyelvekben is mindenfelé elterjedt szó a görbe kard megjelölésére (német: Säbel; holland és skandináv: sabel; olasz: sciabla, sciabola; velencei: sabala; francia, portugál: sabre; spanyol: sable)."

(Pallas Nagy Lexikona)

A szablya olyan görbe kard, mely az ellenséget nem annyira szúrja, vágja, hanem inkább szabja. Magyar eredetű nevét vitathatják az antimagyarok - miként a szablyahordozó "huszárok" magyar nevét is - de a lovasokra szabott fegyver neve csakis a magyarból értelmezhető.

A kardoknak lényegileg két fő fajtája alakult ki: az egyenes pengéjű pallos, és az ívelt pengéjű szablya. Az egyenes pengéjű kardok, a pallosok főleg a nyugat-európai népekre jellemzőek; ezek szúrásra, vágásra szolgáló széles eggy- de többnyire kétélű fegyverek. A szkót szabadságharcos, William Wallace életét megörökítő Rettenthetetlen (Braveheart) c. filmből emlékezetes lehet mindenki számára a szkót szabadság jelképét is hordozva repülő pallos...

Braveheart és a pallosa (filmajánló)

Az ívelt pengéjű kard - azaz a szablya - inkább hasításra, vágásra, mintsem szúrásra alkalmas fegyver. Az ívelt pengéjű szúró-és vágófegyverek őshazája - mai ismereteink szerint - Belső-Ázsia. Európába a szablya az Ázsiából megtérő lovas népekkel (hunokkal, avarokkal, magyarokkal) került Európába. Európai meghonosodásában oroszlánrésze volt a magyaroknak. Az ívelt pengéjű szabó-vágófegyverek előnye, hogy kisebb erő kifejtésével is mélyebb (metszett) sebeket ejt, mint az egyenes kard. Az íveltség következtében a penge éle kisebb felületen éri a célt, tehát könnyebben behatol, emellett a penge egyidejű húzása is mélyíti a sebet. A hasító mozdulat erejét a markolat ferde - a penge tengelyével tompa szöget alkotó - kiképzése is növeli, ha a szablyát a vívó csuklóból mozgatja. Előnye továbbá a könnyű szablyának a gyors rohamban, lóról való alkalmazhatósága. A lovas fegyverét a ló leggyorsabb mozgása közben is képes könnyen forgatni, vágtában villámsebesen az ellenfélre sújtani. A szablya hatékonyságát növeli a penge fokéle. A fokél elsősorban a másodlagos - visszakézből való - sebzésre irányuló része a fegyvernek. A fokél kialakításával a szablya tulajdonképpen már nem eggyélű, hanem "másfél élű" fegyver. A fokél segít a bordák közé szorult szablya kirántásában, kiszabadításában, amely lovas embernek rendkívül fontos, mert így a be nem szorult szablya nem rántja le tulajdonosát a tovamozgó lováról...


"A szablya egyedüli hátránya, hogy a vaspáncéllal - vagyis nehéz fegyverzettel - szemben hatástalan.
Szablyáink enyhén íves pengéjű egyélű, foka mentén vércsatornával erősített 70-90 cm hosszú megtört markolatú fegyverek voltak, amelyeknél a penge hossza 60-65 cm-nyi volt; tompa fokát a hegyétől visszamért, nagyjából harmadnyi hosszán - néha feljebb - ugyancsak élesre köszörülték; ez a fokél (elman); azaz a penge fokát kikalapálták, visszaköszörülték. A magyar harcos elrobogott ellenfele mellett, s úgy suhintott oda egyélű szablyájával. A markolat anyaga lehetett vas, némely esetben öntött bronz, illetve réz. A fogantyút borító falapokat egy szegeccsel rögzítették a markolatvashoz. Az egész fogantyút bőrrel vonták be, végére pedig fémkupakot erősítettek. A szablyákat gyepvasércből damaszkolták, így azok 9-9,2-es keménységűek voltak." (Kiszely István)

A magyar szabadság fegyvere a magyar szablya:

Szablyáink használatáról a Walhtarius eposz így emlékezik meg: "pannóniai, azaz magyar módra csak az egyik oldalról ejt sebet". Plano Carpini 1247-ben a belső-ázsiai szabályát így jellemzi: "a gazdagoknak hegyes végű, egyélű, kissé hajlott kardjuk van".


A magyar szabadság fegyvere a szablya!
Itt az ideje hát föléleszteni évezredes szép hagyományát!

- Idézett szöveg elrejtése -



Szablyavívó Bajnokság
http://programok.istenhozta.delmagyar.hu/szablyavo-bajnoksag/1611/

Több Magyar Ünnepnapot!
és
Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
www.ujszeged.hu

A Kisteleki Szablyavívó Nap műsora részletesen:

Kísérőrendezvények: népi kézműves vásár, veteránjármű  találkozó, 1848-as fegyvertörténeti bemutató

08.00-09.30 Regisztráció

09.40-09.50 Gyülekező, felsorakozás a rendezvényháznál

09.55 Bevonulás fúvószenekar kíséretében a téren keresztül

10.00-10.20 Megnyitó

Megnyitó beszédet mond: Nagy Sándor, Kistelek polgármestere

    Köszöntőt mondanak: Sándor Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke, Vincze László országgyűlési képviselő

    10.20-10.30 Tájékoztató, szakmai összefoglaló - László András, az Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület vezetőedzője

10.30-10.40 Levonulás

10.40-10.50 Versenyhelyszínek előkészítése, bírók elfoglalják a posztjukat

10.50-11.00 Versenyzők elfoglalják a küzdőteret

    11.00-12.15 Versenyblokk egyenes kieséssel 2 páston, valamint elkezdődik a veteránprogram

12.15-12.20 Versenyzők levonulnak, helyszín előkészítése a bemutatóhoz

12.20-12.30 Szegedi Szabad Vitézi Iskola bemutatója (tánc, birkózás, bot/fokos)

12.30-13.30 Ebédszünet

13.30-15.20 Selejtezők folytatása

15.20-15.30 Versenyzők levonulnak, helyszín előkészítése a bemutatóhoz

15.30-15.40 Baranta bemutató (karikás ostor, körtánc, botforgatás)

15.40-15.50 Oroszok bemutatója (szablya)

16.00-17.00 Helyi egyesületek fellépése (5x10 percben)

1. birkózók szakosztálya

2. doshinkan karate

3. aikido

4. kyokushin

5. a Művészeti Iskola néptáncos növendékei

17.00-17.15 Kisteleki Citerások

17.20-17.40 Ősi Tűz Történelmi Vívóegyesület

17.40- 18.10 Döntők

18.10- 18.40 Temesvári Bokréta fellépése

18.40 Díjátadás

 

majd pedig

Szegeden...

Március 15.-én

Ajánlott műsor még Szegeden 2010. március (hadisten hava rómaiul) 15.-ére:

„Legyél te is kishuszár!”
Sárkányölés huszárruhában...

2010. március 15. Szeged
Ünnepi megemlékezés és családi délelőtt a Móra Ferenc Múzeum előtti téren

9.30- 10:30 „Legyél te is kishuszár!”
gyermekműsorok kicsiknek: lovaglás, szablyavívás, sárkányölés huszárruhában

10.30. „Sorsforduló”
Megemlékezés a nemzeti ünnep alkalmából a Móra Ferenc Múzeum előtt
Köszöntő:
Magyar Anna,
a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke
Ünnepi beszédet mond: Koltay Gábor
filmrendező
A múzeum melletti Klauzál Gábor-szobornál
ünnepi beszédet mond:
Bohács Zsolt,
a Csongrád Megyei Önkormányzat sportnagykövete,
ötszörös kenu világbajnok
Közreműködők:
Rékasi Károly színművész

a Bíborka táncegyüttes Marosfelfaluról
Üsztürü zenekar, Kiss-Iván Ágnes énekes





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Juhételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Vadételek

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

A magyar szürkemarha

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

A leves hazudik

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Magyarország felszámolása

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Gyökerek és fények

Globális uralmi rend

Szeged útikönyv – 10 séta a városban