Hírlevéltár
2025-02-03 - Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó növenyész szülinapján…
Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó növenyész szülinapján…
Jégbontó (február) hava 3.-án…
1857-ben Jégbontó (február) hava 3.-án született Wilhelm Johannsen dán növenyész (botanikus) († 1927)
Ő alkotta meg a gén szót a helyesebb gen alakban, valamint a genotípus meg a fenotípus fogalmakat is…
A „gén” szó először „gen” alakban a dán növenyész és élettanász Wilhelm Ludvig Johannsen, a Koppenhágai Egyetemen az agrártudományok professzorának egy német nyelvű īrásában (Elemente der exakten Erblichkeitslehre) jelent meg 1909-ben.
De lássuk csak, hogyan bukkant föl a genetika tárgyából csökött-csonkult gen, a mai alakjára torzult/torzadt (mutálódott) gén szavunk !

Wilhelm Ludvig Johannsen (1857-1927) a gen, a genotypus meg a phenotypus kifejezések alkotója…Német nyelven írott Elemente der exakten Erblichkeitslehre könyvében – amely nagyrészt az Om arvelighed i samfund og i rene linier és az Arvelighedslærens Elementer azaz Az örüklődés alapjai īrásain alapult – Johannsen a Darwin-i „pangenesis”-ben gyökeredző „pangene” elmélet ellenében alkotta meg alapfogalmait. E könyve a genetika egyik alapművének tekinthető.
Ahogyan a „genotypus”-t nem ejtjük génotipusnak, úgy a tövét is „gén” helyett „gen” alakban (lenne) illendő ejteni… A gén szavunk csak a(z eredeti) gen mai angol (áthallatú) – „genea”-ból a vég-„a”-ja vesztett – „gene” [ejt: dzsín] változatának további torzul(a)ta (mutánsa).
A genotypus nehezen magyarítható, de talán örükalkat, vagy talán örü(k)bellem lehet a megfelelő neve. A phenotypus meg még ennél is nehezebben ültethető magyarba. Talán küllemalkat, örü(k)-küllemalkat, vagy örü(k)külalkat, vagy örü(k)kül(lem)alkat, vagy talán ınkább örü(k)küllem alakban ındulhat(na) új életének…
De örükös-örökös okoskodásom sem tobzódhatna, sőt nem is lenne magyar eleink nélkül : Hiszen … A „genetika” tisztán magyar találmány !
Festetich İmre magyar főúr, a magyar „Genetikus” († 1847). İllő hát végre méltán méltatnunk Őt…

Első genetikusunk, azaz hogy a Vılág Első Genetikusa nem akármilyen családba született ! A bátyja, gróf Festetich György volt, aki 1797-ben Keszthelyen megalapította a Georgikont, Európa egyik első fölsőfokú mezőgazdasági oktatási intézményét. Genetikusunk így, bátyja könyvtárában hozzáférhetett a kor vezető mezőgazdász műveihez, amelyek sok más mezei bölcsesség mellett az állatnemesítéssel is foglalkoztak.
Ma már kétségtelen, hogy Festetich İmre mondta ki a ma méltatlanul Mendel 2. törvényeként ismert szabály(szerűsége)t,
így a „Hasadás Törvénye” minden tisztességgel gondolkodó számára a Földön – már csak az elsőbbség jogán is – illően
csakis Festetich-törvény [ejt: Festetics-törvény] (Sz.) lehet.
Wilhelm Johannsen, a gén-alkotó szülinapján < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!