www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 18.-a - Ilona neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2025-07-08 - A Zimonyi Csata napján…

A Zimonyi Csata napján…

A ZIMONYI CSATA AVAGY A SZÁVA-TORKI CSATA NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK (H)ŐSEINKRE !


E kisfilmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában…
de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot… 

A Zimonyi Csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között határainkon,
a Száva torkolatánál…
Zimonynál a magyarok vezére III. István volt.


III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni.
Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt.
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben.
A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: 
„Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat,
amely a Zimonyi Csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett.
Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

A Zimonyi Csata napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szárnyas ételek

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Kilófaló lakomák

Péter László: A város cselédje

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Bálint Sándor - A szegedi paprika