www.ujszeged.hu
2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2011-05-01 - Május elseje - ünnep vagy gyász?!

Május elseje - ünnep vagy gyász?!

Mi fontosabb ma? A chicagói csőcselék emlékezete, vagy a magyar nemzeti diadalé?!


Idén szerencsésen vasárnapra esett a május elseje... és az áztató eső is kijózanító volt... A néphagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható. Hát az eső az kiadós volt...

Sőt a tisztes magyar polgároknak is volt mit ünnepelniük: Anyák napját!

Nincs azonban ez mindig így...

A legfőbb kérdés azonban: Hogyan is létezhet, hogy a május 1-je még mindig munkaszüneti nap a rendszerváltás után 21 esztendővel?

Május elseje a nemzetközi baloldal(iság) ünnepe, nem a magyarságé! A nemzetközi baloldal meg nemigen hozott semmi jót a magyar nemzetnek... Két Vörös Terrort. Egy rövidebbet 133 naposat 1919-ben, aztán meg egy kiadósabbat fél évszázadon át. A vörös agymosás és terror oly sikeres volt, hogy két "retro" változata is kerekedett: a Horn-korszak, majd a deform korszak dögvirága, a 8 esztendős szabadrablás és nemzetvesztés, meg nemzeti kincsünk kiárusítása. D-207  egyetlen őszinte érdeklődésért (Hová tűnik a pénz Csillag elvtárs kezei közt?) a sűllyesztőben végezve a Gyurcsány-Bajnagy ámokfutásnak adta át a terepet...

Fájl:Pjervoje maja 1919.jpg

1919 Május elseje...

Teljesen érthetetlen, hogy a chicagoi csőcselék tombolását (és megtorlását) miért is kellene ünnepelnünk nekünk magyaroknak Magyarországon a 21. században...

El kell végre törölni ennek az "ünnep"-nek a szabadnapiságát!

Majd szabadságolást kér, aki ünnepelni akarja. Aki kitart magyarellenes propagandája mellett, csak gyűljön és ünnepelje a chicagoi csőcseléket! Ez egy szabad ország! A magyarok pedig legendásan türelmesek. Ezt a nemzet ellen való "ünnepelgetés"-t is el fogjuk tűrni. Ott van rá bármelyik elvtársnak, vagy polgárnak a kikérhető fizetett szabadnapja. Bár egy valamirevaló lumpenproletárnak úgyis mindegy melyik napon issza le magát...

Lehetne hát helyette egy másik szabadnap, egy ünnepi munkaszüneti nap!

Legyen a munkaszüneti nap végre egy nemzeti ünnep!

Legyen hát munkaszüneti nap nemzeti diadalunk napja!

Ott van pl. Nándorfehérvár, a csata napja!

Május elseje helyett lehetne ünnepünk

a Nemzeti Diadal Napja - július 22.-e!

Ha volt rendszerváltás... Ennyit igazán megérdemelne már a magyar!




A "munka ünnepe"


A "munka ünnepe" (a volt szocialista és kommunista országokban) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. - mondják ma is az ünnepelgetők...

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, melyet május 4-én a Haymarketi zavargás zárt le. A tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. Összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé.

1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé (1889-1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910-ben a VIII. kongresszusán a nők választójogának elérése céljából, szolidaritásból március 8-át nemzetközi nőnappá. Ezen is érdemes elgondolkozni egy kicsit!)

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért". Mivelhogy a legcélravezetőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges"

Május elseje - Nemzeti ünnep

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát, először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos eszmeiségű államokban, ahol az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát. Ezzel párhuzamosan az eredetileg a munkások ünnepének hívott napot a munka ünnepévé nevezték a szocialista blokkban. Az elnevezés sajnálatos és döbbenetes módon a bolsevik diktatúrák bukása után is megmaradt a volt szocialista országokban.

Munkás Szent József

A vörös úthenger olyan sikeres volt, hogy még a pápa is valamiféle föloldozást keresett:

Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is lett, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. 

Május 1-jén így nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március volt, Magyarországon is.

Aki azonban nemzetköziségében nem kíván a politika mocsarában fetrengeni, annak ott a középkori francia hagyomány! Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.

Vannak azért (valóban) ünnepelni való dolgok is május elsején!

Csak érdemes a helyükön emlegetni őket! - Május elseje:

És e napon ünnepelhetjük a születésnapját alábbi nagyjainknak is:

Május elseje hagyományosan a májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. század-ból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.

No persze a nemzetellenes komenista propaganda május elsejés sikere mellett még mást is gyászolhatunk e napon: 1711 május elsején esett meg a szatmári békeszerződés április 29-én véglegesített szövegének ünnepélyes aláírása az előző napi nagymajtényi zászlóletételt követően.
No meg e napon gyászolhatjuk Munkácsy Mihály magyar festőművész (1900) halála napját is...

De mennyivel szebb is lenne e rosszemlékű napnál egy igazi ünnepnap!
Nándorfehérvár diadala napja (1456. Áldás hava, azaz július 22.-e) bizony alkalmas lenne erre!

Nándorfehérvárra pedig bizony Szögedről indult Hunyadi János serege...

A rendezvénysorozat Szögedön pedig már folyik is immáron 6. éve...
Lássuk hát például a tavalyit: 2010-07-22 - V. Nándorfehérvári Emléknapok

A minta kicsiben szögedön már megvan, csak Nemzeti Ünneppé kell végre emelni!

Tudatosabb május elsejéket!
és
Szöbb Magyar Ünnep(ök)et!

kíván tisztelettel:
Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
www.ujszeged.hu


Kapisztrán János, a magyar szabadság és a keresztény hit hősének halálára október 23-án emlékezünk, amikor az 1956-os forradalom vértanúiról is megemlékezünk. (A képen: Kapisztrán János szobra a Budai várban.)

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Néprajz, népműveltség

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Péter László: Kálmány Lajos

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Cukor Blues

Gulyás László : Edvard Bened

Az Adriától Amerikáig

Gyökerek és fények

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Bogár László : Bokros újratöltve

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)