www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 21.-e - Olivér neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2011-07-31 - Elitünk afrikai szintű... - Hírlevél

Elitünk afrikai szintű! - Az eredmény is darfuri...


"Magyarország ma is hazugságban él, nem szabad beszélni a birodalmi függésről...

Mi 30 éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor már nagy a baj, akkor megszorítunk...

A mi helyzetünk most már inkább az afrikai országokéra emlékezetet..."



Kiirtott falu Darfur vidékén (Nyugat-Szudán) Lásd: Dárfúri konfliktus

"Elitünk afrikai szintű"... avagy - Fejétől bűzlik a hal!

Értékeink pusztulása, maradék nemzeti vagyonunk
elvesz(ej)tése nem csak úgy "megesik" velünk, nem magától történik úgy-ahogy, ennek bizony oka van!
Régi magyar, ekként lényegretörő és találó mondás: - Fejétől bűzlik a hal! - De ezt persze megfogalmazhatjuk kicsit modernebbül, így is: "Elitünk afrikai szintű"... Ez megy ma kicsiben és nagyban.

Mi ennek a következménye? Hát a roncs-magyar mindennapok tapasztalata.

"Az egykulcsos adónak kizárólag az elit a nyertese. "

A gerinctelen és nyíltan hazaáruló újgazdag elit továbbgazdagodása és a dolgozó polgárok továbbszegényedése, majd ennek fölismerésével a magyar ifjúság elvándorlása nem lenne törvényszerű. Mindez nem több, mint e deformkor törvényszerűsége.
Az éhező Afrikában nem jut el a segély az éhezőkhöz, mert a hízott zsarnokok a maguk vagyonát gyarapítják tovább, mások kínjai árán is. Hát nem ez történik velünk is? Csak egyelőre még nem éheznek tömegek.

"Magyarország ma is hazugságban él, nem szabad beszélni a birodalmi függésről." - Míg értékeinket "külföldi befektetők" érdekei szerint szétverik, csak a szánalmas kakaskukorékolást hallani a politikai szemétdombokról!
Nincsenek Hunyadiak, nincsenek Mátyás királyok és nincsenek Kinizsijeink...
Nincsenek Nándorfehérvári diadalaink, de még Kenyérmezei győzelmeink sem...

A jobb- és a baloldaliság egykori jellegzetességei egyre inkább eltűnnek... marad a bűnben összefonódott rablógazdag elit és az egyre inkább megvezetett tömegek. Dőzsölő labanc mutyimágnások és (el)bujdosó kurucok... Megélhetésük és meggazdagodásuk fényes ösvényei mentén sunnyogók, valamint a magyarság maradék értékei, a nemzet (valódi) érdekei és annak keresztje (saját igájuk) súlya alatt vánszorgók.


"Ma sem lehet beszélni a birodalmi függőségünkről anélkül, hogy rá ne süssék az emberre a szélsőségesség bélyegét. S hogy mi számít szélsőségesnek, azt mindig a domináns politikai erő határozza meg, amely magát középnek definiálja."

Mindenesetre csak marad a jobb-bal szóhasználat is, meg a szélsőségesezés, mert bizonyos köröknek érdeke a mesterséges belső ellentét további szítása. A zűrös múltúaknak könnyebb a zavarosban halászni. Bár a "jobb" oldalnak egyre nagyobb a szociális érzékenysége, az elmúlt 8 év szabadrablásában leszerepelt neovörös elitnek azonban egyre nagyobb a vagyona. És a kirakatpereket leszámítva tulajdonképpen ma is érinthetetlenek... Biszku-per? Horn-per, Bokros-per? Kovács-per? Medgyesi (D-207-es) per? Furcsány-per? Li-Bajnai-per? Hogy az egészségügyi deform(ok) okozta módszeres népirtás felelőseinek népirtó-pereiről - vagy ha úgy tetszik "holokauszt-perei"-ről ne is beszéljünk?!

Talán segít majd a magyar-magyar közötti szót-értésben, ha - sok ábrándozás után - végre őszintén kimondjuk, miért is vagyunk itt, ahol. Talán, mert... - "Elitünk afrikai szintű".

Bogár László írását ajánlja figyelmükbe
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
www.ujszeged.hu
http://www.ujszeged.hu/vedegylet.php

Az alábbi írás igen tanulságos, olykor "bogarasnak" tűnően alapos. De hangvételében a legszokatlanabb talán az, hogy őszinte.

 

Bogár László: elitünk afrikai szintű

Nem fura, hogy a könyvtárban éppen egymás mellett áll Bogár és Bokros?

A való életben is van közöttünk személyes kapcsolat.

Bogár László: elitünk afrikai szintű - illusztrációHogyan ért szót Bogár László Bokros Lajossal? Miért kerül fajlagosan túl sokba az egykulcsos adórendszer? Milyen a magyar gazdaságpolitikai stratégia? Az első Orbán-kormány államtitkárával, a jobboldali gondolkodású Bogár László közgazdásszal beszélgettünk.
Nem fura, hogy a könyvtárban éppen egymás mellett áll Bogár és Bokros?

A való életben is van közöttünk személyes kapcsolat.

Hirdetés Szoktak beszélgetni, vitatkozni közgazdasági témákról is?

Bogár lászló

Közgazdász, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. 1990-94, illetve 1998-2002 között (az Antall-, Boross-, és az Orbán-kormány alatt) államtitkár. Számos könyv, köztük a Bokros-csomagot is kritizáló Bokros újratöltve szerzője (legújabb: Lefelé a létezés lejtőin, Kairosz, 2011).

Van már vagy 3 éve, hogy személyesen nem találkoztunk. De igen, korábban beszélgettünk, vitatkoztunk. Kiderült, hogy alig értünk valamiben egyet a másikkal. Néhány dologban azért mégiscsak megegyeztünk. A legnagyobb nehézségünk az volt, hogy más fogalmakat használtunk, hiányzott a közös nyelv.

A ma bennünket sújtó válságok legsúlyosabbika kommunikációs válság. Nincsenek tisztázva közös fogalmaink. Csak példának okáért: kapitalizmus, szocializmus, magyar társadalom...Tudja, hányféleképpen értik azt, hogy magyar társadalom?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Bibó István szerint a hazugság rendszere zsákutcába vezet, közös értékeinket, erkölcseinket lezülleszti. Magyarország ma is hazugságban él, nem szabad beszélni a birodalmi függésről. Régen sem volt. Ugyan ki merte kritizálni a megbonthatatlan szovjet-magyar barátság gondolatát? Ma sem lehet beszélni a birodalmi függőségünkről anélkül, hogy rá ne süssék az emberre a szélsőségesség bélyegét. S hogy mi számít szélsőségesnek, azt mindig a domináns politikai erő határozza meg, amely magát középnek definiálja.

Szókratésznek még lehetett gondja arra, hogy megpróbálja tisztázni a fogalmakat. Lehet, hogy manapság nincs ilyesmire idő.

Mi 30 éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor már nagy a baj, akkor megszorítunk.
Antall József miniszterelnökkel volt egyszer egy vitám, amikor végül azt mondta: jó, jó, nekem lehet, hogy igazam van, de neki itt és most kell megoldania a problémát, nem foglalkozhat azzal, hogy mi lesz 10 év múlva. Mit tesz Isten, pont 10 év múlva szinte ugyanez a vitám megismétlődött Orbán Viktor miniszterelnökkel is. Tisztelettel, „tanár urazva" - hiszen valóban, tanítottam is - lényegében megismételte Antall József 10 évvel az előtti mondatát. S amikor elmeséltem neki, hogy ezt már megéltem Antall Józseffel is, a válasz - mi is lehetett más - csak egy ironikus mosoly és bosszús kézmozdulat volt. Mi az időt csak egyféleképpen tudjuk értelmezni. Az ókori görögöknek erre két szavuk volt: a Krónosz és a Kairosz. Mi, (mai) magyarok, csak a Krónoszt ismerjük, a dolgok egymásutániságát, a Krónosz foglyai vagyunk. Pedig ott a Kairosz is, az idő minősége, annak az időnek a felismerése, amikor változtatni kell.

Mi 30 éve ugyanazt csináljuk. Hiteleket veszünk föl, a hitelek kamatait is hitelekből fizetjük, és amikor már nagy a baj, akkor megszorítunk. A reálkeresetek a 33 évvel ezelőtti szinten vannak, az adósságállományunk viszont sokkal nagyobb.
Ez a stratégia ennyire elég.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

A mai kormány is alapvetően ezt folytatja. Retorikailag volt egy kis felhajtás. No, de úgy nem lehet szabadságharcot folytatni a birodalom ellen, hogy a birodalmat nem értesítik. Valamelyest mérséklődött a profitszivattyú működése a válságadók miatt, de ez csak időleges. Az államadósság ágán ugyanúgy működik tovább a szivattyú. Az emberek által megtermelt jövedelem egynegyede automatikusan elhagyja az országot. Továbbra sem hajlandó a kormányzat megnyitni a diskurzust sem az államadósság legalább részleges elengedéséről.

Azért van egy erős érv a diskurzus megnyitása ellen: ahogy elkezdenének beszélni róla, máris megugranának a fizetendő kamatok.

Ez egy negatív spirál, ami a teljes megsemmisülésbe vezet.
Ez valóban így van. Ezért nem is beszélni kell róla, hanem cselekedni. Nézze meg, miféle drámát él át Görögország! Majdnem 8000 milliárd forint megszorítást nyomnak le a görög társadalom torkán. A görög válság valódi oka a globális pénzhatalmi rendszer mohósága, mértéktelensége. Azt mondják a befektetők, „nagyon aggódunk, hogy nem tudjátok visszafizetni a hiteleket, ezért fizessetek magasabb kamatot! Igaz, hogy így még nagyobb a veszélye annak, hogy nem tudjátok visszafizetni, ezért még nagyobb kamatot várunk el"! Amit azután már tényleg nem tudnak visszafizetni. Ez egy negatív spirál, ami a teljes megsemmisülésbe vezet.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Fotó: Neményi Márton / fn.hu


Ahogy negatív spirált indíthatnak el a görög reálgazdaságban is az újabb-újabb megszorítások.

Akárcsak a magyar gazdaságban.

Az a stratégia, hogy nincs stratégia.
Az Orbán-kormány igyekszik tenni a negatív spirál ellen: azt mondták, a gazdaság élénkítése céljából vezették be az egykulcsos személyi jövedelemadót.

Az egykulcsos adónak kizárólag az elit a nyertese. Teljesen érthető, ha egy politikai párt meg akarja nyerni magának a tehetős választókat, csak drágállom a módszert. Fajlagosan túl sokba kerül. S még csak nem is biztos, hogy akit az új adórendszer kedvezményez, az a Fidesz szavazója lesz.

Sokkal többen vannak a vesztesek, akik 2010-ben a bizonytalanok táborából szavaztak a Fideszre. Közülük a Fidesz sokakat elveszíthet. Tehát a módszer nemcsak drága, hanem alacsony hatékonyságú is.

Kapcsolódó cikkek


Nehéz összefüggést találni a gazdaságpolitika egyes részei között. A gazdaságpolitikai értelemben baloldali elemek, mint néhány ágazatban a tőke keményebb adóztatása vagy a magánpénztárak megszüntetése együtt járt az adóztatás neokonzervatív (neokapitalista Sz.) átalakításával.

Nincs koherens stratégia. Illetve az a stratégia, hogy nincs stratégia. A magánpénztárak megszüntetése egyébként helyes döntés volt. Az alapproblémát - hogy a demográfiai mutatók romlása miatt egyre kevesebb járulékból kell egyre több nyugdíjat fizetni - nem oldotta meg, hiszen a magánnyugdíj a teljes nyugdíjnak csak kisebbik részét képezte volna. A pénztárak mögötti pénzügyi szervezetek viszont jellemzően óriási költségekkel dolgoztak. Hozam helyett viszem volt, és az egész rendszert végső soron az államadósság növekedése finanszírozta. Ha a körülmények rosszul alakulnak, a rendszer negatív kamattal működik. Azért pedig az állam a felelős, hogy ne így legyen. Bármit mondjon is az állam, a járulékbefizető és az állam között hitelező-adós viszony van.

Ha elfogadjuk ezt a fogalmi keretet, akkor a bevezetendő svájci nyugdíjmodell is negatív kamattal működhet. Bár nem a teljes, hanem csak a munkavállalói járulék után számítják a nyugdíjat, így a kamat pozitívnak tűnhet. De ez játék a számokkal.

Ez játék a tűzzel. Sokan meg sem érik a nyugdíjkorhatárt. A legfrissebb statisztikák szerint már most 60%-kal nagyobb a halálozás, mint a születésszám, és 15 éven belül mintegy kétszer annyian halnak meg minden évben, mint ahányan születnek. Kicsit félve mondom ki - mert fölösleges élet nincs - hogy a születésszámnak nemcsak mennyisége van, hanem minősége is. Mert mégiscsak, ha a feneketlen nyomorba születnek a gyermekek, akkor az már egy idő után nem gyermekáldás, hanem gyermekátok. S nem mindegy a társadalom szempontjából, ha a gyermekek felnőnek, mekkora részük lesz eltartó, s mekkora részük eltartott.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Nyilvánvalóan a családi egykulcsos is azt a célt akarja szolgálni, hogy a tehetősebbeknél nőjön a szaporulat. De nem lenne morálisan vállalhatóbb, ha inkább az alsó jövedelmi szintet próbálnák fölemelni és a közép felé közelíteni?

A mi helyzetünk most már inkább az afrikai országokéra emlékezetet
Az alsó egymillió ember már olyan állapotban van, hogy rajtuk nem lehet segíteni. Ha pénzt adunk nekik, akkor sem. Mert csak a maffiát gazdagítja meg a játékgép-tulajdonosokat.

A szegénységkutatók mégis azt szokták mondani, hogy a sztereotip kép a játékgépező, segélyre váró munkanélküliről hamis. Ilyenek is vannak, ez a látványos. A szegények túlnyomó többségére mégis inkább az a jellemző, hogy lemond a maga húsadagjának megvásárlásáról, hogy meg tudja venni a gyermekének a narancsot.

Elképzelhető, hogy árnyaltabb a kép, de akkor is elengedhetetlen, hogy a szegényeket támogató rendszer legyen célzott, átlátható, ellenőrizhető és célokhoz kötött. Én is azt mondom, hogy nem a gazdagoknak kellene további forrásokat adni, sőt, áldozatokat kellene kérni tőlük. De csak ha átlátható, ellenőrizhető a szociális rendszer, akkor kérhetünk áldozatokat tőlük.

No, de áldozatok kéréséről szó sincs.

Igen így van! Az egykulcsos adót egy felelősségteljes elittel akár meg is lehetne csinálni. Vagyis, ha az elit ezt nem ajándéknak tekintené, hanem olyan összegnek, amit népességnövelésre és munkahelyteremtésre kell fordítania. Az elmúlt évtizedekben nálunk kialakult elit azonban inkább Dél-Amerikát idézi. Bár már ezt a hasonlatot is egyre kevésbé lehet használni, mivel arrafelé is olyan rezsimek jönnek létre, amelyek felismerték, hogy az elnyomás, az egyenlőtlenség szélsőséges formái nem fönntarthatók. A mi helyzetünk most már inkább az afrikai országokéra emlékeztet, ahol a komprádor elitek a birodalom érdekében és a maguk javára olyan gátlástalanul fosztják ki a vesztes többséget, aminek csak a teljes társadalomreprodukciós katasztrófa lehet a vége.

Kis Miklós 2011. július 21. 06:00
Teljes szöveg az olvasói véleményekkel itt:


http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:5h10GNs0yxUJ:www.fn.hu/uzlet/20110704/bogar_interju/+Figyel%C5%91+Bog%C3%A1r+L%C3%A1szl%C3%B3+cikk.+2011&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&source=www.google.hu





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bioételek gabonából

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Magyarország felszámolása

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Helyünk és sorsunk Európában

Gabonakonyha

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Szeged (magyar)

Oláh Miklós: A Csillagépület

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész