www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 17.-e - Arikán, Arika, Réka, Hetény, Jácint neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-07-12 - KORTRIJKI CSATA (1302) – A FLAMAND NEMZETI ÜNNEP

KORTRIJKI CSATA (1302) – A FLAMAND NEMZETI ÜNNEP

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 11.-ÉN… 

1302 Áldás (július) hava 11.-én zajlott a Kortrijki Csata – francossan a Courtrai Csata

E véres viadal évfordulóján érdemes megismerkednünk egy hasonlóan szaggatott nép sorsával.

Ha szövetségeseket keresünk, hát meg kell ismernünk a történelmüket, át kell éreznünk a fájdalmaikat !

De érdemes az örömünnepeikben is velük ünnepelnünk !!!
Nehéz a soruk nekik is… hiszen francos-vinnyos megszállás alatt áll országuknak majdnem a fele…
a másik fele meg Vallóniával egybecsapva ma képtelenül Belgium…

Az Aranysarkantyús Csata (hollandul: Guldensporenslag, franciául: Bataille des éperons d’or) néven is ismert ütközetet
1302 Áldás (július) hava 11.-én vívták a flandri(ai) Kortrijk, franciálkodón Courtrai városa közelében.

Az Aranysarkantyús csata ábrázolása a 14. sz. elején keletkezett “Grandes Chroniques de France”-ból.

E csata során a főként gyalogos katonákból álló flamand sereg korábban példa nélküli, súlyos vereséget mért IV. Fülöp francia király lovas lovagseregére. Az elesett lovagoktól zsákmányolt, aranyozott sarkantyúktól ered a csata flamand-holland elnevezése, az Aranysarkantyús Csata ...
Francia nyelvterületen a Courtrai-i Csata néven ismerik e francos büszkeségre okot nemigen adó ütközetet.

 

Becslések szerint mintegy 75 főnemes meg ezer egyéb lovag vesztette életét, a korabeli krónikák összesen 20 000 főre becsülték a francia veszteségeket.

Description de cette image, également commentée ci-après

Nicaise De Keyzer (belga festő) 1836 (Broel Nuseum)

A csata emléke a franci-flamand autópálya mellett is látható és olvasható.

Amíg el nem ment nigránsba (sötétedőbe) az eszük, filmet is forgattak róla :

A csata múzeuma a flamandok büszkesége és zarándokhelye.

http://www.kortrijk.be/1302

11 juli als symbolische datum voor Vlaanderen.

Áldás (július) hava 11.-e Flamand Nemzeti Ünnepnap (hollandul: Feestdag van Vlaanderen),
az 1302-ben vívott Aranysarkantyús Csata emlékére.

A flamand oroszlán – Flandria zászlaján

A belga flamand közösség, azaz Csonka-Flandria minden év július 11.-én tartja hivatalos ünnepnapját a Kortrijki Csata [ejt: Kortrájki Csata] emlékére. Bizonyára a franci(a) megszállás alatt élő nyugat-flamandok (pl. Duinkerke környékén) is ekkor tartanák ünnepüket, ha tehetnék…


„Francia Flandria” (franciául: La Flandre française; hollandul: Frans-Vlaanderen) néven ismert terület a Nord-Pas de Calais régióban található. (Ez valami olyas képtelenség, mint a „rác Magyarország” magyar Délvidék helyett, vagy az „Oláh Erdély” dákó-rómán alapokon…) A francia furalom alatt lassan teljesen elfrancított Nyugat-Flandriát a Lys folyó szeli keresztül. A folyótól északra Westhoek , attól délre Lille helyesebben, flamandul Rijsel található.

Hogy milyen ütemben tűnik el a francia megszállás alatt a flamand nyelv, arra példa lehet  a flamand eredetű Dűnegyháza (Sz.), más néven Dűnetemplom, flamandul Duinkerke, franciálkodón Dunkerque népessége, ill anyanyelvi változása az elmúlt száz év során…

 

Duinkerke(n) (flamandul[ˈdyŋkarkə]hallga!), hollandul: [ˈdœynkɛrkə(n)]hallga!); (franciául: Dunkerque [dœ̃kɛʁk]; angolul pedig: Dunkirk) – A fenti terképeken a barnulás – mint elaszó levélen az elhalást – az elfranciásodást (elfranciásítást) jelöli, mint flamand-pusztulatot…

A „Dűnegyházi vész„, vagy ahogy tömörebben, de franciálkodva emlegetik „Dunkerque” méltán nemzeti szégyene a franciáknak ! A megszállt és elfranc(iás)ított (flamand) németalföldi város, ahol a németek tengerbe söpörték a francia sereget 1940 Ígéret havában (májusban) néhány nap alatt…
No persze igen fura „aljas” módon tüzérségi szünet mellett hagytak 3 napot szedelődzködni a patkányként menekülő angoloknak… akik azóta ezerszer bizonyították, hogy ez sem érdemelték meg !

Amikor a tetves-rühös angolok engem dobtak ki a javaimból, ennyi kegyet nem gyakoroltak…
Kár, hogy az agyongyalázott náci németek megtették ! A franciák által bitorolt flamand Dűnegyházánál ki kellett volna végezni a népirtó náci angolokat végleg ! Úgy angolok (maradvái) kéredzkednének ma Magyarországra takarítónak… De hát… Gyáva népnek nincs hazája !!!

KORTRIJKI CSATA (1302) – A FLAMAND NEMZETI ÜNNEP < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Lakomakönyv

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Aranyszarvas földjén

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Tápai Antal : Életutam

Szárnyas ételek

A tudás még nem bölcsesség

Mária román királynő párizsi követsége

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Írások a Nagyárvízról

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Juhételek

A magyar szürkemarha

Kilófaló lakomák

Gulyás László : Edvard Bened

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)