www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 18.-a - Ilona neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-07-16 - Rózsa Sándor szülinapján…

Rózsa Sándor szülinapján…

Áldás (július) hava 16.-án…

1813 július 16.-án Röszkén születött a szögedi betyár és magyar szabadságharcos Rózsa Sándor.
Az a Rúzsa Sándor, akitől mindönki röszketött… bár ajakán eggyetlen káromkodás nem termött…

Édösapját, Rózsa Andrást korán elveszítötte, minthogy lólopásért fölakasztották. 
Nagy hatással volt ez életének további alakulására…

Rózsa Sándor idejében a „betyárfészkön”, azaz Csongorád vármegyén túl is sokaknak szállt inába a bátorságuk, ha szárnyra kapott a hír,
hogy a nagy betyár „összevonta a szömöldökét”.

1848 október 13.-án a Honvédelmi Bizottmány mentelmével csatlakozott a szabadságharchoz.
150 fős szabadcsapatával, szokatlan külsejükkel és harcmodorukkal möglepő sikeröket is arattak…

RÓZSA SÁNDOR SZABADCSAPATA LEVERI AZ EZERESEN FOSZTOGATÓ RÁC ÉS OLÁH HORDÁKAT IS …

A hangulatot életszerűen adja a Széljáró balladás – Vereködés fog lönni …

A szabadságharcban való vitéz részvétele óta nagy népszerűségnek örvendő betyárt kötél általi halálra ítélték,
de nem akartak mártírt csinálni belőle, így végül az ítélet életfogytig tartó börtön lett. Maga Ferenc József aláírta a kegyelmi kérvényt. 
A büntetést Kufstein várában kezdte letölteni, szigorú őrizet alatt.

Kufsteinben 1865-ig raboskodott, majd Theresienstadtban, később Péterváradon őrizték. (19867 Kiegyezés…) 1868-ban amnesztiával szabadult. Fölajánlkozott pandúrnak, de elutasították. Nagy hiba volt !

Újra betyárnak állott… Immáron vonatokat is rabolt…

Vadnyugati hangulatú kalandjai közt a vonatrablása is minőségi filmre kívánkozik…

Élettörténete méltó új Magyar Filmet érdemelne !!!

Szerénységem ugyan nem bizonyult elég jónak a filmrendezői szakra ebben a mai honvesztő libsi homokozóban,
de a nálam sokkal tehetségesebbek bizonyosan álmodják már a Rúzsa Sándor filmjét is…
Sokkal szebben, sokkal jobban !!! Mint ahogy magam tehettem volna…

A betyár hazafit Szamosújvár börtönében rohasztották halálra, legyöngülten, állítólag gümőkórban halt meg 1878 november 22.-én…

Ha volna ma Magyar Ország akkor ma Szögedön örömtüzeket raknának
és minden magyar gyermök teli torokkal énekölné Rúzsa Sándor nótáit…

Rózsa Sándor szülinapján…

Akinek meg Rózsa Sándor nem elég jó, annak itt van ...

Az iszlám születése napja < Nyisson ide !

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 16.-ÁN …

622-BEN E NAPON VOLT A HIDZSRA KEZDETE. A HIDZSRA ( الهجرة ) ARAB SZÓ ‘KIVONULÁS’-T, ‘KIVÁNDORLÁS’-T JELENT.

AZ ISZLÁM TÖRTÉNETÉBEN TÖBB KIVONULÁS IS ISMERT, AMELY SORÁN A MUSZLIMOK AZ ÜLDÖZTETÉS ELŐL BÉKÉSEBB HELYRE MENEKÜLVE KERESTEK MENEDÉKET. MA AZ ISZLÁM HÍVŐIT A VILÁGON SEHOL NEM ÜLDÖZIK…
A KERESZTÉNYEKET AZONBAN AZ ISZLÁM HÍVŐI 53 ORSZÁGBAN ÖLIK… ALLAH NEVÉBEN…

TULAJDONKÉPPEN MA IS EGY MODERN HIDZSRA ZAJLIK A MUZLIMOK EURÓPÁBA ÖZÖNLÉSÉVEL…
CSAK EZT FÖLDRÉSZÜNK HÁLYOGOS-HIBBANT VEZETŐI FÖL SEM FOGJÁK…

18. századi bronzérme a Mameluk korból – a próféta sírhelyét ábrázolandó, ahol ma a Zöld Boltozat áll…

Próféta kupolája vagy más néven a Szent szoba azaz Al-Qubbat Al-Khadráh ( القبة الخضراء ) a sírbolt.
Madínah városában áll a Próféta-mecset ékeként, annak zöld kupolája…

Az eredeti sírboltot lerombolták a wahabíják ( الوهّابية ) akik Isten káromlásának tartják máig ezeket az épületeket is, 
amelyek az egyedüli Allah imádását a tahíd alapelvét sértik…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: József Attila Szegeden

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Péter László: 14 írás József Attiláról

Oláh Miklós: A Csillagépület

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Vadételek

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Az élő Árpádok

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Lengyel András: A „másik” Móra

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Kilófaló lakomák

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Mé piros a gólya csőre?

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Balázs Imre: Béketelep története

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink