www.ujszeged.hu
2026. Föld hava (Szeptember) 14.-e - Szeréna, Roxána neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-08-24 - Buddapesti béke

Budapesti béke

E napon olvashatták Eleink először…

Egy vak koldus ül a körút robajló
Sötét aszfaltján, hol nyüzsög a boly,
Hol hajsza tart és hol hajtott s a hajtó
Egyként lohol s a lét pezsg, mint a bor.

Egy vak koldus ül és előtte rémes
Plakátok ordító száz színe dúl,
Autó száguld, mentőkocsi vészes
Csengője sír s ezer ház égbe túr.

Egy vak koldus ül és előtte festett
Dámák libegnek és sánták tipegnek
És néha aranyhintón egy halott.

Ő ül örök közönnyel, mint a Buddha,
Ki már a semmiségbe nézve tudja,
Hogy minden útunk vége ott van, ott !

Juhász Gyula, 1924 nyarán ... Aranyasszony hava 24.-én ...

Juhász Gyula és a nők– Vates

Gyalunk e versét átélni, szavalni és ilyes tikkatag nyarakon, hőhullám vagy zivatar után holdfényes esteken gyermekeinknek is továbbadni
minden művelt magyarnak alap… Gyalunktól van mit tanulnunk … Budda-pesti béke

Budapest – Először a Magyarság 1924 Kisasszony (augusztus) hava 24.-ei számában jelent meg.
Utána a Testamentom kötetben (48.o.),

…majd a Szegedi Szemle 1929 augusztus 26.-ai száma is hozta…

Budd(h)a helyes īrásáról és helyes ejtéséről érdemes megjegyezni, hogy követői hátra pöndörített nyelvű „d”-ével (a mi fogra hegyezett nyelvű „d”-énktől alapvetően megkülönböztetett hanggal) mondják, és semmiképpen sem hehegő feltételes módban, bettheges(en) (germanizáló) „Buddha” alakban németkedve… amit azonban még a németség is szépen [Buda]-ként ejt. A mai törökség 80 milliós népe meg egyszerűen, magyarosan „Buda” alakban írja meg emlegeti is. Elgondolkodtató ez fővárosunk és kırályi székhelyünk vonatkozásában is… Kırályságunkat és nemzeti szentségünket ugyan ördögfattyak többször aljasul sárba gyalázták, ősiratainkat módszeresen elpusztították, de a központja neve máig szentül Buda-ként él…

Budd(h)apesti béke < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Kilófaló lakomák

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Szeged (magyar)

Tömörkény István: Hétről hétre

Ehető virágok

Az Adriától Amerikáig

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: Néprajz, népműveltség

A leves hazudik

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Kenyér és Bor

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tóth Béla