www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 24.-e - Virág, Emma, Flóra neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2009-03-16 - Óvoda helyett végre itt a kaszinó!

Óvoda helyett végre itt a kaszinó!

A szegedi balvezetés neveléspolitikája: Óvoda helyett Játékterem!

Mégis?...Milyen érdekes? .Pedig mennyit tagadták...


Az előzményeket lásd itt:
http://www.ujszeged.hu/azujszeged.php?page=szegedovoda  


http://szegedma.hu/hir/2009/03/a-multat-vegkepp-eltorolni-2/  

A múltat végképp eltörölni?

Persze tudom, hiába írok itt bármit össze, a legjobb írnek e bajra Porlódon a feledést tartják, úgyhogy húzzunk bele, és menjünk el szó nélkül a “kaszinó” előtt, mintha mindig is ott lett volna, ahol nem lehetne, ha maradnak 200 méteres környezetében - az eltakarított - a közfeladatokat ellátó intézmények.

Meglehetősen sajátságos a helyi közélet itt Szegednek városában: bár mindig vannak (és voltak) suttogások, melyeknek jelentős része be is igazolódik, ezek testet öltésükkor azon nyomban jelentőségüket vesztik. Eme önmagukat beteljesítő jóslatok maximum egy “nem megmondtam”-mal intéződnek el, majd a felejtés ködébe vesznek. Nem mondok példákat, idézze csak fel ki-ki magában, mire emlékszik, ha egyáltalán… Pedig volna mire!

(Feltehetőleg azért van ez így, mert néhány - közszájon forgó - súlyos jövendölés bekövetkeztekor minálunk nem történik semmi, ami emlékezetessé tenné ezen ügyeket. Persze egy következmények nélküli ország, egyik Balkán széli provinciájában, ahol - az járja meg - csak az a hülye, aki nem sumákol, min lehet csodálkozni?)

Én mégis elképedtem, amikor a héten egy szórólapot nyomtak a kezembe Kárász utcán. “Rád dől a szerencse! MEGNYITOTTUNK! Minőségi nyerőterem Szeged szívében!” - hívogattak a csupa felkiáltójellel záródó, nagy és vastagbetűs mondatok (kéken, narancssárgán, fehéren - a Fidesz szóróanyagaira kísértetiesen emlékeztető színekben). “CSAK A MI NYERŐTERMÜNKBEN!!!” A lap alján szereplő Szeged, Híd u.1. - alatti cím valahonnan ismerős volt: hát persze, ez az a “kaszinó”, melynek megnyitása érdekében az ellenzék - állítólag - minden alap nélkül, azzal vádolta város vezetését, hogy beáldozta egyik óvodáját!

Na ugye, tetszik rá emlékezni. (És arra, hogy a Deák Ferenc utcai, tevékenysége folytatására alkalmatlannak min?sített óvoda szomszédságából - nem sokkal előtte - szintén ki lett lakoltatva egy magán kisded óvó, mely nem bírta fizetni a hirtelen jelentősen megemelt lakbért? Az ugyancsak közeli, a múzeummal átellenben, a “hangoskönyvtár” mellett működő ifjúsági pszichiátriai rendelőnek vajon miért kellett ripsz-ropsz bezárnia, megszűnnie, eltűnnie a “kaszinónyitást” akadályozó kétszáz méteres körzetből?) Igen, pletykálták az emberek a városban! Tudni vélték, hogy minden akadályt áthágva, akár teljesen szabályosan, a hatályos törvényeket és előírásokat betartva, ha a fene-fenét eszik is, “kaszinót” nyit itt valaki, mert úgy akarja és kész! És lehet menni az Atyaúristenhez, akkor is így lesz! Nos, így is történt: az ellenzék hiába is próbált akadékoskodni valamelyest - amidőn tüntetést szervezett, sajtótájékoztatót tartott az ügyben, mikor hiába fordult a helyi ügyekben illetékes hatalmassághoz és magához a tekintélyes, makulátlan múltú és jelenű, ragyogó politikai csillagú Botka László polgármesterhez - az óvoda a törvényesség és a gyermekek érdekében bezáratott, a “kaszinó” meg lám csak megnyílt!

Na most, mit lehet tenni, ha valaki pont ott akar “kaszinót” nyitni mindenki nagy örömére és megelégedésre, ahol? Pénz beszél, kutya ugat! (Megjegyzem, ha mondjuk én lettem volna a polgármester, és egy ilyen helyzetbe rángattak volna bele, hogy hírbe hoznak holmi “kaszinóval”, hogy úgymond korrumpálható lennék, bizony mondom, mindent megtettem volna, hogy ha már mindenképp be kellett zárni egy ovit, ne nyíljék meg a környéken egy szerencsebarlang!)

Persze tudom, hiába írok itt bármit össze, a legjobb írnek e bajra Porlódon a feledést tartják, úgyhogy húzzunk bele, és menjünk el szó nélkül a “kaszinó” előtt, mintha mindig is ott lett volna, ahol nem lehetne, ha maradnak 200 méteres környezetében - az eltakarított - a közfeladatokat ellátó intézmények. Egyébként is - ne keverjük a szezont a fazonnal - nincs itt semmiféle “kaszinóügy”, hiszen csupán egy 300 négyzetméteres nyerőterem ad esélyt mostantól a szegedieknek a jobb élet reményének beteljesítésére!

Ne emlékezzünk hát, hisz nem érdemes? Minek is az a nagy csinnadratta holmi márciusi évfordulók, nagy árvizek és forradalmak miatt? Ami történt, megtörtént. És kész?

Varga Iván

www.szegedma.hu  





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Szegedi számadás

Lengyel András: A „másik” Móra

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Tömörkény István: Hétről hétre

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kilófaló finomságok

Tóth Béla: In prigione

Bogár László : Örvényben

Cukor Blues

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Tápai Antal : Életutam

Az élő Árpádok

Bioételek gabonából

Szárnyas ételek

Juhételek

Balázs Imre: Béketelep története