Újszögedi Szönt Örzsébet templom
A Szent Erzsébet-templom a Torontál tér délkeleti sarkán, a liget szélén
áll. 1901. decemberében született Paulovits Márton erzsébetvárosi (újszegedi)
lakos gondolata, hogy Erzsébet királyné emlékére és Árpádházi Szent Erzsébet
tiszteletére templomot építsenek. "Magyar Szent Erzsébet katolikus templom egyesület, Szeged-Erzsébetváros" néven egyesület alakult, melynek létszáma hamar ezer főre duzzadt. A sikeres
gyűjtés és a város segélye, kölcsöne révén elég pénz állt rendelkezésre, hogy
az építkezést megkezdjék. A tervpályázatot 1906-ban írták ki, melyet Wihart
Ferenc fővárosi építész nyert meg, a kivitelezésre megtartott versenytárgyaláson
Skrobák Gyula és Társa cég ajánlatát fogadták el 1908. tavaszán. 1909. májusában
már állt a neogótikus templom, 30 méteres tornyával, kétoldalt két kisebb oldaltoronnyal.
A felszentelésig tartó időszak a belső berendezéssel telt. Az orgonát Szoukenik
János szegedi cége építette. A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár
és szószék anyagából új fő- és két mellékoltárt, új szószéket készítettek neogót
stílusban. A főoltárt magyarországi Szent Erzsébet különösen nagy értékű képével
ékesítették. A templom 1910. október 15-re elkészült, majd november 19-én,
Erzsébet napján felszentelték.
Az I. vh. idején a harangokat és az orgonasípokat rézhiány miatt elvitték.
Az orgonát 1922-ben állították helyre, a harangokat 1925-ben.
1926-ban megalakult az egyházközség. Ez évben a szerb megszállás alóli felszabadulást
(1921. augusztus 21.) az újszegedi lakosság azzal ünnepelte, hogy órát szereltetett
a toronyba.
A bejárat fölötti domborművön a Szentlélek látható imádkozó, térdeplő angyalokkal
(Máhr Lajos muve). A főoltár feszületét Rétfalvi Sándor készítette ghánai mahagóniból.
A II. vh. mind a templom állagában, mind berendezéseiben nagy károkat okozott.
A templombelsőt 1951-ben hozták helyre, a tornyot 1955-ben javították ki. A
színes ablakok javításával és az orgona villamosításával 1962-re készültek
el. A templombelső festését Nagy István restaurálta 1964-ben. 1969. óta a jobb
oldali oltáron áll Tápai Antal fehér márvány Mária-szobra (1937), mely a templom
mellől 1968-ban elbontott lourdes-i Mária-barlang ékessége volt. Új oltár is
létesült diófából Pusztai László és fia szegedi asztalosmesterek jóvoltából.
1969-70-ben jelentős átépítést hajtottak végre és a régi berendezéseket is
jórészt újak váltották fel.
A templom mellett látható díszkutat 1990-ben állították fel. Az első artézi
kúthoz készült 1888-ban, s eredetileg az Anna-forrás helyén állt 1926-ig. Öntöttvasból
készült figurája a párizsi Douranne cég műve - vízöntő lányt ábrázol, lábainál
puttókkal.
