www.ujszeged.hu
2018. Kenyér hava (Augusztus) 16.-a - Ábrahám, Rókus neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!



Újszögedi Szönt Örzsébet templom

A Szent Erzsébet-templom a Torontál tér délkeleti sarkán, a liget szélén áll. 1901. decemberében született Paulovits Márton erzsébetvárosi (újszegedi) lakos gondolata, hogy Erzsébet királyné emlékére és Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére templomot építsenek. "Magyar Szent Erzsébet katolikus templom egyesület, Szeged-Erzsébetváros" néven egyesület alakult, melynek létszáma hamar ezer főre duzzadt. A sikeres gyűjtés és a város segélye, kölcsöne révén elég pénz állt rendelkezésre, hogy az építkezést megkezdjék. A tervpályázatot 1906-ban írták ki, melyet Wihart Ferenc fővárosi építész nyert meg, a kivitelezésre megtartott versenytárgyaláson Skrobák Gyula és Társa cég ajánlatát fogadták el 1908. tavaszán. 1909. májusában már állt a neogótikus templom, 30 méteres tornyával, kétoldalt két kisebb oldaltoronnyal. A felszentelésig tartó időszak a belső berendezéssel telt. Az orgonát Szoukenik János szegedi cége építette. A lebontott rókusi templomból kikerült három oltár és szószék anyagából új fő- és két mellékoltárt, új szószéket készítettek neogót stílusban. A főoltárt magyarországi Szent Erzsébet különösen nagy értékű képével ékesítették. A templom 1910. október 15-re elkészült, majd november 19-én, Erzsébet napján felszentelték.
Az I. vh. idején a harangokat és az orgonasípokat rézhiány miatt elvitték. Az orgonát 1922-ben állították helyre, a harangokat 1925-ben.
1926-ban megalakult az egyházközség. Ez évben a szerb megszállás alóli felszabadulást (1921. augusztus 21.) az újszegedi lakosság azzal ünnepelte, hogy órát szereltetett a toronyba.
A bejárat fölötti domborművön a Szentlélek látható imádkozó, térdeplő angyalokkal (Máhr Lajos muve). A főoltár feszületét Rétfalvi Sándor készítette ghánai mahagóniból.
A II. vh. mind a templom állagában, mind berendezéseiben nagy károkat okozott. A templombelsőt 1951-ben hozták helyre, a tornyot 1955-ben javították ki. A színes ablakok javításával és az orgona villamosításával 1962-re készültek el. A templombelső festését Nagy István restaurálta 1964-ben. 1969. óta a jobb oldali oltáron áll Tápai Antal fehér márvány Mária-szobra (1937), mely a templom mellől 1968-ban elbontott lourdes-i Mária-barlang ékessége volt. Új oltár is létesült diófából Pusztai László és fia szegedi asztalosmesterek jóvoltából. 1969-70-ben jelentős átépítést hajtottak végre és a régi berendezéseket is jórészt újak váltották fel.
A templom mellett látható díszkutat 1990-ben állították fel. Az első artézi kúthoz készült 1888-ban, s eredetileg az Anna-forrás helyén állt 1926-ig. Öntöttvasból készült figurája a párizsi Douranne cég műve - vízöntő lányt ábrázol, lábainál puttókkal.

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

A leves hazudik

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Péter László: Szegedi tudósítások

Lengyel András: A „másik” Móra

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bioételek gabonából

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Halételek

Balázs Imre: Béketelep története

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

A tudás még nem bölcsesség

Tömörkény István: Hétről hétre

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai