www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Szeged agyatlan kigyúrt plázaváros lesz: Debrecen és Pécs ráadásul követi

2010-05-18

 

Szeged agyatlan kigyúrt plázaváros lesz: Debrecen és Pécs ráadásul követi

2011 őszén nyílik meg az Árkád új bevásárlóközpontja Szegeden. Újszegedre is bevásárlóközpontot terveznek. Vajon a többi vidéki nagyvárosban mennyi pláza közül választhat a vásárló?

A CB Richard Ellis kimutatása szerint a modern kiskereskedelmi ingatlanállomány 2009 novemberében elérte az 1,83 millió m2-t. Az állományból 1,13 millió m2 bevásárlóközpontokban található, míg a maradék 0,7 millió m2 kereskedelmi parkokban található. Habár még mindig a bevásárlóközpontok összterülete a nagyobb (mintegy 62 százaléka a teljes állománynak), a kereskedelmi parkok területaránya a 2004-ben mért 11 százalékról tavaly év végére 38 százalékra emelkedett. A növekedés azonban megállni látszik, a kereskedelmi parkok fejlesztése jobban lassul, mint a bevásárlóközpontoké. Budapesten ma 835 000 m2 kiskereskedelmi terület található, a fennmaradó 995 000 m2 a főváros (és közvetlen vonzáskörzetén) kívül helyezkedik el. Habár még mindig Budapest az ország legfontosabb piaca, a regionális és egyéb városok összes kiskereskedelmi területe már az országos állomány 54 százalékát adják. Az elmúlt években a Budapesten kívül tapasztalt erős fejlesztői aktivitásnak köszönhető, hogy a főváros részesedés a 2004-es 67 százalékról napjainkra 46 százalékra csökkent. A folyamatban lévő fejlesztések alapján ez az arány várhatóan nem módosul tovább a közeljövőben.

Az idei év vidéki bevásárlóközpont versenyzői

A magyar nagyvárosok bevásárlóutcái jellemzően inkább csak helyi bérlőket vonzanak, ezért már az ezredfordulóig Kecskemét kivételével minden regionális városban megépült legalább egy bevásárlóközpont. Mára ezek a központok elveszítették vonzerejüket a piacra lépni kívánó nemzetközi bérlők szemében, ezért a bevásárlóközpontok újabb generációja épült fel egyes regionális városokban. Ez a fejlesztési hullám a kiskereskedelmi sűrűség jelentős növekedését eredményezte, illetve eredményezi a közeljövőben azokban a városokban, ahol ez a hullám még nem ért véget. Budapest kivételével így a 100 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok (Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr) bevásárlóközpontjainak össznégyzetméter aránya idén már elérheti a 400 000 m2-t - a kereskedelmi parkok nélkül. Idén eszerint három bevásárlóközpont építésébe kezdenek bele, vagy adnak át: Szegeden a 41 000 m2-es Árkád, Debrecenben a 20 000 m2-es Apollo Superior, Pécsett pedig a 8 800 m2-es Corso.


Ilyen lesz a szegedi Árkád a volt Kendergyár épületéből



Szeged

Legnagyobb folyamatban lévő fejlesztés az ECE Projektmanagement Budapest Kft. szegedi projektje, ami 2011 őszére nyit meg várhatóan, de a tervek szerint Újszegeden nyitja meg a kapuit, a jelenleg még tervezési szakaszban lévő 70 000 m2-es Tisza Park Kft. az új bevásárlóközpontját és „felhőkarcolóját" is.  A Szeged Árkád bevásárlóközpont megépítésére több mint 100 millió eurót - mintegy 28 milliárd forintot - fordít az ECE.  A nyitás után több mint 1000 ember talál majd munkát a plázában. A generálkivitelezői megbízást a Market Építő Zrt. kapta.  A szegedi Árkád a korábbi kendergyár és néhány azzal határos telek területén épül a Londoni körúton csaknem 41 000 négyzetméteren. A bevásárlóközpontban 130 üzlet lesz, több mint 40 százalékuk már bérlőre talált. A szegedi Árkád külső megjelenése a budapesti Szántó és Mikó Építészek Kft. terveinek figyelembe vételével készül: az iroda 2007 őszén nyerte meg a pályázatot. A végleges terveket a szintén díjazott 3H Építész Iroda készítette, szoros együttműködésben a pályázat győztesével. Az építészek ügyeltek arra, hogy a volt kendergyár megőrzésre javasolt elemeit - a műemlékvédelem elvárásainak megfelelően - megtartsák, így egyes nyerstégla homlokzatok megjelennek majd a külső falakon. Ezen kívül az ECE Kft. több, a gyárban használatos gépet is kiállít a bevásárlóközpontban. A Napfény városában így az épülő Árkád és a tervezett Tisza Park révén 194 000 m2-re bővül a bevásárlóközpontok össznégyzetmétere 2011-ig, holott eddig is üresen kongott a 20 000m2-es Szeged Pláza, a 33 000 m2-es Napfény Park, és a 30 000 m2-es Sever Center.

Debrecen

A Malompark és a Debrecen Pláza után 20 hónapnyi építkezés után 2008 november 13-án adták át a cívis város harmadik, s egyben a vidéki Magyarország legnagyobb bevásárló- és szórakoztató-központját: a Fórumot. A 130 000 négyzetméteres, 3 szinten elterülő üzletközpont 120 üzletnek ad helyet. A 25 milliárd forintba kerülő épületet nem külföldi, hanem hazai vállalkozások, az Erste Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank építette. A létesítményt Finta József, a kiviteli terveket pedig Bán Ferenc Kossuth-díjas tervező jegyezte. A Fórumban 6 milliárd forintból egy 10 ezer négyzetméter nagyságú színház helyet kapott. Gyalay-Korpos Gyula, a bérbeadásért és üzemeltetésért felelős ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezető igazgatója szerint, az épület még fővárosi viszonylatban is az ötödik legnagyobb plázának számítana. A Fórummal egy időben nyílt meg Debrecen déli városrészében a My-Box bevásárlóközpont is. A repülőtér közelében álló üzletközpont 7 500 négyzetméteren, 2,5 milliárd forintból egy év alatt épült fel a Mikepércsi út 168. szám alatt osztrák tőkéből. Mindössze egy hónap kihagyás után újra megnyitotta kapuit a Piac utca és a Hatvan utca sarkán álló volt Unió Áruház helyén a 400 négyzetméterrel kibővített, így összesen 2 800 négyzetméter alapterületű Skála is.




A debreceni Apollo Superior (fotó: skyscrapercity.com)

Apollo Superior néven elkezdték Debrecen negyedik nagyobb bevásárlóközpontjának építését a Piac utcában az Apolló mozi épülete mögötti üres területen. Az SCD csoport 10 milliárd forintból egy kereskedelmi-szórakoztató létesítményt és egy új irodaházat varázsol a műemléki védettséget élvező szecessziós moziból. Az új, irodaterülettel együtt 20 000 m2- alapterületű plázát idén adják majd át, a hozzá tartozó 18 000 m2-es 450 férőhelyes parkolóházzal együtt. A munkálatok ennek a parkolónak az építésével vették kezdetét a múlt héten. A kivitelezési munkák fővállalkozója a Strabag Zrt. Debrecen azonban nem elégszik meg ennyi bevásárlóközponttal - ezúttal a város keleti városrészében is szeretne az önkormányzat egy új plázát a Zsuzsi erdei vasút ipari területén a Faraktár utcában építtetni. A PPP-konstrukcióban megépítendő ötödik debreceni bevásárlóközpont a kisvasútra építve lényegében egy hagyományőrző emlékpark lenne, amelyben szórakoztató létesítmények is helyet kapnának.


Pécs



Bár korábban az Auchan látszott biztos befutónak Pécs új bevásárlóközpontjainak képzeletbeli versenyében, a Tesco már biztosan beelőzi a francia érdekeltségű hálózat Baranya fővárosának fejlesztését. Az 58-as út bevezető szakaszán ugyanis már megkezdődött a negyedik pécsi Tesco áruház építése, aminek köszönhetően várhatóan még az év vége előtt átadják az új bevásárlóközpontjukat. Az Auchan tavaly óta halogatja a pécsi fejlesztése indítását, ugyanakkor a terület előkészítettsége bármikor lehetővé teszi a beruházás megkezdését - amely a vidék legnagyobb áruháza lesz.

200 millióból megvalósuló új autós bevásárlóközpont építése kezdhet el hamarosan Pécs határában, az 58-as út utolsó kertvárosi becsatlakozásán, a Sarahin tábornok útnál is. Az épület végső változatát a Kistelekdy István és Szilágyi Sándor tervezőmérnökök által megálmodott épület lesz. A Fellbach elnevezésű autós bevásárlóközpont alapterülete meghaladja az 5 000 m2-t. Eladótere csaknem 1700 négyzetméteres lesz. Az objektumhoz panzió is tartozik majd, az épületegyüttes körül kialakított parkolóterületen 370 autó fér el.

A városszéli autós bevásárlóközpontok további nyomulása mellett nem állt meg a pécsi belvárosi terjeszkedés sem. A belterületeken - vélhetően a kisebb rendelkezésre álló telkek miatt - a kisebb alapterületű üzletekkel rendelkező hálózatok, mint a Lidl, Aldi, Penny Market terjeszkednek, amelyek összességében már több mint tíz egységgel rendelkeznek a városban. A vállalkozók által működtetett kis boltoknak nem maradt más választása, mint a már megfigyelhető hálózatba szerveződés, illetőleg a napi szükségletű árucikkre történő specializálódás.




Még egy rondaság: a pécsi Corso

Tízmilliárdból épül a 8 800 m2-es Corso is a Zsolnay Vilmos út, a Lánc utca és a Nagy Lajos utca által határolt területen mintegy 48 ezer m2-en. Benne 600 autót befogadó háromszintes mélygarázs, ugyancsak három szinten kereskedelmi egységek, hat szinten irodák, illetőleg egy négyszintes négycsillagos szálloda kap helyet. A Corso Invest Kft osztrák-spanyol befektetői konzorcium az engedélyeztetési eljárással párhuzamosan megkezdte a kivitelezés tendereztetését is 20 százalékos önerővel.

A vallalkozoinegyed.hu 2009 márciusában már arról írt, hogy ürességtől kong Pécs főutcája. A cikkben kiemelik, a '90-es években, óriási adókedvezménnyel Pécsre csalogatott multik megfojtották a Király utca üzleteit. Ha a vásárlóerőt a megtermelt GDP összegét alapul véve vizsgáljuk, kiderül: a győriek magasan az élen járnak. A KSH 2007-es adatai szerint (a regionális GDP-adatok 2007-ig érhetők el a honlapjukon), a Győr-Moson-Sopron megyeiek 1258 milliárd forinttal vették ki a részüket a bruttó hazai termék előállításából. A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek állnak, 1186 milliárd forinttal, a harmadik helyen Hajdú-Bihar megye áll 983 milliárddal, őt követi Csongrád megye 801 milliárddal és a sort Baranya megye zárja 728 milliárddal. Mégis ez utóbbi  három megyeszékhelyen  építik és építették a legtöbb bevásárlóközpontot.

Forrás: ingatlan.net

 

 

Szárnyas ételek

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Gyökerek és fények

A leves hazudik

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: 14 írás József Attiláról

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Mangalica

Szeged (magyar)

Harmatszedés égi mezőkön

Bogár László : Örvényben

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Balázs Imre: Béketelep története

Lakomakönyv

Péter László: Radnóti Miklós

Ehető virágok

Oláh Miklós: A Csillagépület

Tömörkény István: Hétről hétre

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája