www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Bartók Béla Művelődési Központ : Záróra ( Juhász Gyula, Dr Gyimesi László nyilatkozata )

2008-04-25

Szeged Európa Kulturális Fővárosa?

Bartók Béla Művelődési Központ: Záróra

Ahogyan a város lakóinak többsége, úgy a Közgyűlés ellenzéki képviselői is hónapokon keresztül csak a sajtó tudósításaiból kaptak hírt arról, hogy városunk vezetői valamire készülnek a Bartók Béla Művelődési Központtal. A kósza hírek időszakában megszólaltak a fennmaradásukért, jövőjükért aggódó, az intézményben otthonra lelt civil szervezetek, a város közművelődését féltő közírók és művészek. Ezeket a híradásokat időnként meghökkentő módon tarkították olyan polgármesteri megnyilatkozások, amelyek minden alapot nélkülözően a Művelődési Központ kiüresedéséről, funkcióvesztéséről szóltak.

2008. februárjában aztán „felgördült a függöny" a Torony alatt: Dr. Botka László polgármester a 2008. évi költségvetéséről szóló közgyűlési előterjesztésben „a kulturális anyagi kiadások egyensúlyban tartása érdekében" javasolta a Bartók Béla Művelődési Központ megszüntetését. A javaslat híre elemi erejű felháborodást váltott ki a közművelődés egyébként szelíd és csendes képviselőiből. Idézzünk fel ezekből néhányat:

A MARTIN GYÖRGY NÉPTÁNCSZÖVETSÉG nevében Dr. Diószegi László Harangozó díjas koreográfus így ír:

„Szeged városa az elmúlt évtizedekben meghatározó központja volt a Kárpát-medence néptánc, és népzenei mozgalmának. ...A népművészeti közéletben elfoglalt központi szerepet Szeged város népművészettel, néptánccal foglalkozó intézményeinek, elsősorban a Bartók Béla Művelődési Központnak köszönheti. ...A jelent és különösen a jövőt veszélyezteti a Bartók Béla Művelődési Központ esetleges bezárása. ...Meggyőződésünk, hogy a bázis nélkül maradó szegedi néptánc rendezvények, táncházak, népzenei koncertek, a Martin György Néptáncfesztivál, valamint az európai hírű Nemzetközi Néptáncfesztivál, a Bartók Béla Művelődési Központ szervező, koordináló tevékenysége nélkül befogadó és háttér intézmény hiányában a közeli jövőben megszűnhetnek."

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége által írt tiltakozó nyilatkozat így fogalmaz:

„Szeged város kulturális értékei között közismerten és hagyományosan fontos szerepet tölt be a Bartók Béla Művelődési Központ. ...Megdöbbenéssel halljuk, hogy a város vezetői a közeljövőben funkciójától megfosztva, más célokra szánják a pótolhatatlan szellemi központot. ... a több száz itt működő öntevékeny és hivatásos művész számára a művelődési központ megszűnése a jövőre nézve tragikus következményekkel járna. Olyan közösségi tér éltető szellemi ötvözete válna üzleti szempontok áldozatává, amelyet sem részletekben, sem kisebb egységekben nem lehet pótolni. .... A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége minden énekese és karnagya nevében kérjük az illetékeseket, hogy akadályozzák meg a Bartók Béla Művelődési Központ megszüntetését. ( Kollár Éva elnök, Liszt-díjas karnagy)"

A protestáló közművelődési szakemberek közül talán Dr. Tóthpál József címzetes főiskolai tanár, a Magyar Muzsikus Fórum elnöke, a Nemzeti Filharmónia ny. igazgatója A Bartók Béla Művelődési Központ alapító igazgatója fogalmazott a legélesebben:

Úgy vélem, hogy mint Szeged város kétkezi munkáscsaládjának, mesterembereinek származéka, a Bartók Béla Művelődési Központ alapító igazgatója, ... minden erkölcsi, szakmai és politikai joggal rendelkezem ahhoz, hogy - tiltakozzam a Bartók Béla Művelődési Központ bezárása, megszüntetése és eladása ellen.

A Bartók Béla Művelődési Központ kezdettől fogva a város közművelődését, közkultúráját szolgálta. ...Aki ismeri Szeged város legújabb kori történetét, vagy egyáltalán szegedi ember, bizonyíthatja ezt: közel negyven év történetéről van itt szó, s nem néhány esztendőről.

És most, az elmúlt években a "rendszerváltás" égisze alatt mindenféle politikai fenomének jelentek meg itt, felújítottak néhány régi épületet, talán tudható, hány milliárdért a város adófizetőinek pénzéből, hogy a városvezetés tündökölhessék.

Úgyis, mint az 1989-es esztendő népi baloldali rendszerváltó értelmiségije, az MSZP alapító tagja, tiltakozom az ellen, ami Szegeden most történik. Kétségbe vonható, hogy a mai városvezetésnek köze van a szegedi nép mindennapi kultúrájához, közművelődéséhez - és baloldaliságához. A "mindennapi" kultúra, a művelődési közösségek házaira épp úgy szükség van, mint a "vasárnapi" kultúra bázisaira. ....Felháborítónak tartom, hogy a közművelődést kirakják a "város peremére". József Attilával szólva: "Nem fogom be pörös számat, a tudásnak teszek panaszt ... "

Egyetértésben Horváth Dezső szegedi publicistával, szociográfussal úgy vélem: ideje volna, hogy a szűkebb ,jogász" lobby-érdekek helyett a köznép kulturális érdekei kerüljenek előtérbe. Úgy tűnik, sem Juhász Gyula, sem Bartók Béla "házaira" a mai politikai profit-elitnek nincs szüksége. Tiltakozom! Je proteste!"

Mindezen tiltakozások és kérések azonban süket fülekre találtak. Mint ahogy visszhangtalanul hullottak a semmibe Simoncsics János igazgató szakmai tájékozatói és tárgyalási kezdeményezései is az közgyűlést megelőző hónapokban. Ki tudja miért, polgármesterünkön és a város vezetőin a szellemirtás láza uralkodott el. Elhatározták, hogy mindenképpen kiirtják Szeged városából a Bartók Béla és Kodály Zoltán nevével is fémjelzett közművelődés szellemét. Mindezt elfogadható ok, észérv és magyarázat nélkül. Aki látta a februári közgyűlést, soha nem felejti el, hogyan peregtek le Dr. Botka László polgármesterről a közművelődési szakma tiltakozásai, az ellenzék szakmai véleményekre alapozott érvei. Neki a Művelődési Központ januári programfüzete is elegendő volt ahhoz, hogy meghozza végleges döntését. És innentől kezdve már nem volt megállás: olajozottan tették a dolgukat az MSZP-SZDSZ frakció közgyűlési szavazó automatái.

De hogy miért is történik mindez? Miért kell szétkergetni 34 civil közösséget és művészeti együttest? Miért kell szétverni és irodáknak felparcellázni a város egyik legszebb, több, mint 20 millió Ft-ból nemrég felújított rendezvénytermét, a Vaszy Viktor termet, miközben ma is találni a városban az Ügyészség céljainak megfelelő üres irodákat, és a tervek szerint a közeljövőben pedig több tízezer négyzetméternyi új iroda épül majd a városban? Miért kell igaztalan kijelentésekkel, a tények elferdítésével nyilvánosan megalázni és sárba tiporni köztiszteletben álló művészeket, közművelődési szakembereket? Miért jó az Szeged városának, ha a közművelődés csarnokai a hatalom bástyáivá alakulnak át? Ezekre a kérdésekre azóta sem kapunk érdemi választ.

És hogy végképp teljes legyen az érthetetlenségek köre, idézzünk Szeged városának 2007. évi Zárszámadásából a „Kulturális feladatellátás értékelése" fejezetből, amelyet április 11-én hagyott jóvá a Közgyűlés:

„A Bartók Béla Művelődési Központban működik a Bartók Béla Női Kamara Kórus és az Ifjú Zenebarátok Kórusa. A rendszeres művelődési formák mellett az intézmény tevékenységében a Kertbarát Kör és a Rejtvényfejtők Klubja is helyet kap. Az Operabarátok Egyesülete továbbra is kiváló komolyzenei esteket tartott. Az intézmény ad otthont a BBMK Video Stúdiónak, a Tiszavirág Népdalkörnek, a Népi Díszítőművész Szakkörnek, a Rúzsa Sándor Népdalkörnek. Komolyzenei hangversenyek keretében fellépett Fellegi Ádám Zongoraművész, Vizsolyi Lívia fagottművész, a Parlando Énekegyüttes. A Szegedi Szalon elnevezésű rendezvény sorozatban Szeged jeles emberei szólaltak meg. Az V. Martin György Néptáncfesztivál a Kisszínházban nyolc kiváló néptánc együttes részvételével zajlott nagy sikerrel. Tizenkettedik alkalommal került megrendezésre a Szegedi Grafikai Művésztelep, valamint hagyományteremtő szándékkal az A 'Capella Fesztivál A Vörösmarty utcai központban felújításra került a Vaszy Viktor terem."

Ha tehát a Közgyűlés áprilisban elfogadta azt, hogy a Művelődési Központ 2007-ben maradéktalanul és kiválóan ellátta feladatait, akkor vajon milyen tényeken alapulhat a két hónappal korábban a megszüntetésről hozott határozat?! Szóljon, aki érti!

Így most lassan de biztosan közeledünk az elkerülhetetlennek látszó június 30-i végjátékhoz. A Bartók Béla Művelődési Központ azonban a maga szelíd, de határozott módján tiltakozik élve történt eltemettetése ellen. A februári közgyűlési határozat meghozatala óta is rendületlenül szervezi színvonalas programjait, koncertjeit, kiállításait, vagyis végzi mindazon funkcióit, amelyek a város polgármestere szerint már réges régen megszűntek. Emellé a szelíd harc mellé pedig nagyszámban sorakoznak fel Szeged művészeti életének alkotói, előadói, jelezve, nem értenek egyet a Művelődési Központ megszüntetéséről szóló politikai döntéssel. Április 22-én „Zárókiállítás" nyílt a „B" Galériában, 41 neves szegedi képzőművész alkotásaiból. Április 29-én 18 órakor pedig Jubileumi Gálaestet rendez a Művelődési Központ, ahol olyan - polgármesterünk szavaival élve „jelentéktelen" - fellépők produkciói alkotják a programot, mint a Bartók Női Kar, a Flamenco Tánciskola, Natasa Gorbunova hárfaművész, az Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Molnár Dixieland Band, a Szöllősy Vonósnégyes, Vajda Júlia operaénekes és még sokan mások.

Arra kérünk most, mondhatni a 24. órában minden szegedit, minden Szeged közművelődését féltő, kultúrájáért aggódó embert, hogy látogassanak el erre a kiállításra és jöjjenek el a Gálaestre. Fejezzük ki így, a fellépő és kiállító művészekhez csatlakozva szelíden, de határozottan szolidaritásunkat a Bartók Béla Művelődési Központ iránt, minden itt dolgozó munkatárs, művész és közművelődési szakember iránt.

Arra kérjük továbbá Dr. Botka László polgármester urat és a város többi vezetőjét, jöjjenek el erre a kiállításra. Látogassanak el a Gálaestre. Győződjenek meg a saját szemükkel arról, mit készülnek valójában elpusztítani. Lássák meg, hogy tévesen állították ki idő előtt a halotti bizonyítványt. A halott nem halott, hanem élő. És élni akar. Ne legyünk hát a hóhérai!

Még most sem késő visszavonni a februárban hozott rossz, elhamarkodott döntést!



Gyimesi László                                     Juhász Gyula

 

Juhételek

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Tóth Béla

Péter László: 14 írás József Attiláról

Magyarország, a vonakodó csatlós

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Szárnyas ételek

Tóth Béla: In prigione

A tudás még nem bölcsesség

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Péter László: A város cselédje

Halételek

Aranyszarvas földjén

Péter László: Szegedi tudósítások

Az Adriától Amerikáig

Balázs Imre: Béketelep története

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”