www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Lakópark épül a temető helyén. Kinek fontos a szegedi hírösségek, a hősi halottak, néprajzosok, cigányprímások és hajósok emléke?

2004-10-18

Lakópark épül a temető helyén
Kinek fontos a szegedi hírösségek, a hősi halottak, néprajzosok, cigányprímások és hajósok emléke?
2004. október 18. 20:23


Haág Zalán
Szeptember végén megkezdődött a felszámolásra ítélt szegedi Gyevi temetőben a csontok exhumálása. A sírkert helyén lakópark épül, s egy emberöltő múlva talán senki nem fog emlékezni arra, hogy három évszázadon át temető állt a helyén.

A temető névadója az egykori Gyevi út, amely arra utal, hogy ez vezetett Szegedről a szomszédos településekre: Fel- és Algyőre. A temető tizenhat parcellából áll, területe csaknem harmincezer négyzetméter. A sírkert harminc évvel ezelőtt bezárt, a kripták egy részében hajléktalanok húzták meg magukat. Az elhanyagolt temető jelenleg osztatlan közös tulajdonként kilencven százalékban az OTP Ingatlan Rt., míg egy tized részben a katolikus egyház tulajdona. A temető helyén az OTP Ingatlan Rt. épít Deákváros néven egy új lakóparkot. Vannak azonban néhányan, akiknek fontos, hogy a felszámolásra ítélt temetőterületen emléket állítsanak azoknak, akik valaha itt nyugodtak. Az eltemetettek között vannak „hírösségek" is: Kovács János, Szeged első néprajzi leírója, Bitó János, a legnagyobb szegedi halász, továbbá a legnagyobb hajóscsaládok, így a görög eredetű Zsótér és a Kopasz család, de számos cigány muzsikus, továbbá első és második világháborús hősi halott is itt kapta meg a végtisztességet. Szabó László önkormányzati képviselőnek, a Szögedi Védegylet elnökének feltett szándéka, hogy méltó módon megőrizze a Szeged egyik városrészét, a Fölsővárost felépítő több ezer polgár emlékét. Eredeti terve az volt, hogy kegyeleti kertet hoz létre a lakópark szomszédságában. Ide kerültek volna az említett hírességek földi maradványai, továbbá itt kaptak volna helyet díszes és jellegzetes síremlékek és kőkeresztek is. Szabó László egy éve dolgozik azon, hogy ezeket a síremlékeket megmenekítse, ugyanis a kimunkált, díszes sírkövekre amúgy a pusztulás várna. Mint mondja, egy éve találkozott a kőkeresztek megmentését kérve az OTP Ingatlan Rt. akkori területi igazgatójával, majd indítványok sorával „bombázta" a város főépítészét is. Néhány hete pedig, miután a kivitelező cégtől engedélyt kapott rá, tevékenyen részt vesz a sírkövek megmentésében. Emellett két temetői melléképület megmentéséért is lobbizni próbál: ez a temető csőszháza és a ravatalozó.
- A csőszház a jellegzetes fölsővárosi típusházak egyik utolsó maradványa, amely az 1879-es nagy szegedi árvíz előtt épült. A helyi városőrség vállalná is a felújítását, cserébe az ő székházuk lehetne az épület. A mellette található, csaknem százesztendős ravatalozóban pedig kiállítóházat rendeznénk be - ábrándozik a képviselő, miközben talpig sárosan pakolja az - úgy látszik - keveseknek fontos és értékes köveket. Farkas József, az OTP Ingatlan Rt. jelenlegi területi igazgatója elsősorban a lakópark felépítését tartja szem előtt. Mint mondja, harminc évig senkinek nem volt fontos a temető sorsa, most viszont politikai csatározások témája lett. Az igazgató szerint a lakosság jól jár majd a szép, épített környezettel. Kérdésünkre, hogy mi lesz a csőszház sorsa, nem tudott határozott választ adni. Mint mondja, ha a felújításra szoruló épület műemléki védettség alá kerül, a kivitelezők nem fogják lebontani. A szegedi közgyűlés egyébként az idén tavasszal hozott - valamennyi politikai erő konszenzusán alapuló - határozatot arról, hogy az 1879-es árvíz előtti épületeket védetté nyilvánítja. Bár az árvíz előtti házak írásos jegyzékbe foglalása csak a közeljövőben történik meg, remélhetőleg az építkezést csak ezután kezdik, így jó esély kínálkozik az értékes csőszház megmentésére.
Noha a lakosság és a döntéshozók többsége közönnyel fogadja Szabó képviselő kezdeményezését, mégis vannak, akik a temető emlékeinek megőrzése mellé álltak. Azokat, akik végül segítenek, többnyire személyes okok vezérlik. Így akadnak olyanok, akiknek ősei itt lettek eltemetve, és ezért hajlandók a sírkövek cipelésében is részt venni, míg az egyik roma vállalkozó - az itt nyugvó cigányprímások emléke előtt tisztelegve - teherautót biztosít a sírkövek elszállításához. A sírkövek mentésébe emellett néhány fuvar erejéig beszállt a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht., és segítenek a városőrség munkatársai is.
Korábban ez elégségesnek látszott, október második hétvégéjén azonban a kivitelező cég alvállalkozója minden korábbi értesítés nélkül újabb parcellák felszámolásához fogott hozzá - állítja az önkormányzati képviselő. Honti György, a temető felszámolását kivitelező Csomiber Kft. vezetője szerint viszont 2004 márciusa és augusztusa között bárki elszállíthatta volna a kereszteket, de akkor ezt senki nem kezdeményezte. A temetőnél egyébként tavaly december óta táblák is figyelmeztettek arra, hogy 2004 augusztusától kezdetét veszi a felszámolás. A vállalkozó szerint tovább nem várhatnak, mivel komoly kötbért kellene fizetniük, ha nem végzik el időben a temető felszámolását és az exhumálást.
A munkagépek dolgoznak, így az idő rövidsége miatt a helyi városvédő azt szeretné, ha minél többen felajánlanák segítségüket a civilektől a tőkés vállalkozókig, így több keresztet és díszes sírkövet menthetnének meg az utókornak.

Forrás: Magyar Nemzet

 

Globalizációs végjáték

Lakomakönyv

Péter László: Radnóti Miklós

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Varga András: A régi Szeged

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Péter László: A város cselédje

Dankó Pista

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Bálint Sándor - A szegedi paprika

A hű folyó

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Írások a Nagyárvízról

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Tömörkény István: Hétről hétre

Lengyel András: A „másik” Móra

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt