www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Százéves házak tűnnek el a belvárosban

2010-10-22

Százéves házak tűnnek el a belvárosban

Egységes utcaképekbe ékel a pénz fekete foltokat

Folyamatosan érkeznek szerkesztőségünkbe az olvasói panaszok arról, hogy a szegedi belvárosban sorra bontják le az árvíz után épült patinás polgári épületeket, s a helyükbe épülő modern lakóházak nem egyszer durván rombolják az utcaképet. Most a Boldogasszony sugárúton lehetünk tanúi annak, hogy a százéves utcarészbe beékelnek majd egy modern szállodát.


Már korábban szemezgettünk a város saját bontási listájáról, ahol az önkormányzat által pusztításra ítélt házak között is közel féltucat megmentésre érdemes árvíz utáni épületeket találtunk. Több városvédő és építész is felhívta már a figyelmet arra a problémára, hogy a városnak nincs hosszú távú ingatlanfejlesztési koncepciója. „Az önkormányzat számára nem a városkép, az árvíz után felépített egységes és klasszikus struktúra élvez prioritást, a torony alatt nem a különböző városrészek igényét veszik figyelembe, hanem egyéni érdekek mentén, ad hoc jelleggel határozzák meg az ingatlanfejlesztéseket" - nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak az egyik ingatlanszakértő. A korábbi cikkünkben az IKV munkatársa azt mondta, hogy akkor döntenek a bizottságok a különböző lakóingatlanok sorsáról, ha egy-egy városrendezési tervnél azok érintettek lehetnek.

Szálloda épül a gyakorló mellé

Idén nyáron is sorra tűntek el a városképbe illeszkedő lakóépületek. Egy a Boldogasszony sugárúton, a most épülő körforgalom szomszédságában - melynek három további százéves polgári ház is áldozatul esett -, egy a Szentháromság utcában, egy pedig a Szent István téren. És most bontanak egy következőt a Boldogasszony sugárút 14. szám alatt, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola frontján, mellyel az egységes városképet teljesen tönkreteszik: többszintes modern szállodát ékelnek be az árvíz után épült házak közé.

Egységes városképvédelemre lenne szükség

Városvédők és hagyományőrzők szinte folyamatosan jelzik az önkormányzat felé, hogy bizony szükség lenne Szeged városképének védelmére is, hiszen az szinte egész Európában egyedülálló, mivel az Árvíz után egy időben, egy adott korszak építészeti stílusában kidolgozott térgeometria szerkezettel épült újjá városunk, és ha apródonként engedjük eltűnni az egységes utcák több mint száz éve épült házait, Szeged pótolhatatlan értékvesztés részese lehet. Mit lehet tenni?
„Szeged város épített örökségének átfogó védelme nem halogatható tovább. Magam kezdeményeztem még 2003-ban Szeged Város épített örökségének átfogó fölmérését és a védetté nyilvánítás megkezdését. A megbízott műemlékvédelmi szakmérnök által a fölmérés több mint 5 éve elkészült. Közel 2000 - a város arcát meghatározó - épület részleges, vagy teljes védelmével megőrizhetnénk azt, ami Európában és a nagyvilágon is egyedülálló. Szegeden! Azóta azt a keveset (a védendő értékek kb. 10%-át), amit sikeresen áthajtottam a közgyűléseken, a Botka-rezsim buzgón le is nyilatkozgatta saját érdemeként. Az is öröm persze, hogy némi fölvilágosulási folyamatot sikerült elindítanom Szeged döntéshozó közegében. A cél beláttatni végre vezetőkkel és vezetettekkel egyaránt, hogy épített értékeink védelme nem régimódiság, hanem maga a modernség! Ezt bizony így látja Európa műveltebb és fölvilágosultabb fele. Talán dereng már, talán csillan fény Porlódon is, mielőtt maradék értékeinket is elnyeli a sötétség. Az új közgyűlés egyik legfontosabb föladata kidolgozni végre egy egységes városképet védő rendeletet. A részletes tervezet kidolgozásához az építészeken, műemlékvédelmi szakmérnökökön kívül történészeket, néprajzosokat, hagyományőrzőket, városvédőket és világlátott idegenforgalmi szakembereket is be kell vonni a harmonikusabb kép kialakításához" - állítja Szabó László, a Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet elnöke. Sajnos az eddig regnáló hatalom többször is világossá tette, hogy nem szeretne semmiféle korlátozást bevezetni az ingatlanfejlesztések esetében, ezt többször, több fórumon is hangoztatta már. Egy az épített örökségünk védelmében folyó vita során Botka László a következőket mondta: „Egy prosperáló város a jövőben képzeli el magát, és nem őriz, nem konzervál elavult struktúrákat pusztán csak azért, mert azokra szükség volt 30-40 évvel ezelőtt. Mert egy jól működő városvezetés a városát 30-40 évvel a jövőben képzeli el, és nem a múltban."

Forrás: Szegedma.hu


Eredeti verzió:

 

Folytatódik a történelmi belváros bontása?

Folyamatosan érkeznek szerkesztőségünkbe az olvasói panaszok arról, hogy Szeged belvárosában sorra bontják le az Árvíz után épült patinás polgári épületeket, s a helyükbe épülő modern lakóházak  nem egyszer durván rombolják az utcaképet. Most a Boldogasszony sugárúton lehetünk tanúi egy ilyen esetnek, ahol a száz éves utcarészbe beékelnek majd egy modern szállodát.

Már korábban szemezgettünk a város saját bontási listájáról (http://szegedma.hu/hir/szeged/2008/07/a-piszkos-tizenketto-avagy-a-bontasi-lista.html), ahol az önkormányzat által pusztításra ítélt házak között is közel féltucat megmentésre érdemes Árvíz utáni épületeket találtunk. Több városvédő, és építész is felhívta már a figyelmet arra a problémára, hogy a városnak nincs hosszú távú ingatlanfejlesztési koncepciója „Az önkormányzat számára nem a városkép, az árvíz után felépített egységes és klasszikus struktúra élvez prioritást, a torony alatt nem a különböző városrészek igényét veszik figyelembe, hanem egyéni érdekek mentén, ad hoc jelleggel határozzák meg az ingatlanfejlesztéseket" - nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak az egyik ingatlanszakértő. Ezt a korábbi cikkünkben az IKV munkatársa azt mondta, hogy akkor döntenek a bizottságok a különböző lakóingatlanok sorsáról, ha egy-egy városrendezési tervnél azok érintettek lehetnek.

Szálloda épül a gyakorló mellé

Idén nyáron is sorra tűntek el a városképbe illeszkedő lakóépületek. Egy a Boldogasszony sugárúton, a most épülő körforgalom szomszédságában - melynek három további százéves polgári ház is áldozatul esett -, egy Szentháromság utcában, egy pedig a Szent István téren. És most bontanak egy következőt a Boldogasszony 14. szám alatt, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola frontján, mellyel az egységes városképet teljesen tönkreteszik: több szintes modern    szállodát ékelnek be az Árvíz után épült házak közé.

Egységes városképvédelemre lenne szükség

Városvédők és hagyományőrzők szinte folyamatosan jelzik az önkormányzat felé, hogy bizony szükség lenne Szeged városképének védelmére is, hiszen az szinte egész Európában egyedülálló, mivel az Árvíz után egy időben, egy adott korszak építészeti stílusában kidolgozott térgeometria szerkezettel épült újjá, és ha apródonként engedjük eltűnni az egységes utcák több mint száz éve épült házait, Szeged pótolhatatlan értékvesztés örököse lehet. Mit lehet tenni?

„Szeged Város épített örökségének átfogó védelme nem halogatható tovább. Magam kezdeményeztem még 2003-ban Szeged Város épített örökségének átfogó fölmérését és a védetté nyilvánítás megkezdését. A megbízott műemlékvédelmi szakmérnök által a fölmérés több, mint 5 éve elkészült. Közel 2000 - Városunk arcát meghatározó - épület részleges, vagy teljes védelmével megőrizhetnénk azt, ami Európában és a nagyvilágon is egyedülálló. Szegeden! Azóta azt a keveset (a védendő értékek kb. 10%-át), amit képviselőként sikeresen áthajtottam a közgyűléseken, a Botka-rezsim buzgón le is nyilatkozgatta saját érdemeként. Az is öröm persze, hogy némi fölvilágosodási folyamatot sikerült elindítanom Szeged döntéshozó közegében. A cél beláttatni végre vezetőkkel és vezetettekkel egyaránt, hogy épített értékeink védelme nem régimódiság, hanem maga a modernség! Ezt bizony így látja Európa műveltebb és fölvilágosultabb fele. Talán dereng már, talán csillan fény Porlódon is, mielőtt maradék értékeinket is elnyeli a sötétség. Az új közgyűlés egyik legfontosabb föladata kidolgozni végre egy egységes városképet védő rendeletet. A részletes rendelet-tervezet kidolgozásához az építészeken, műemlékvédelmi szakmérnökökön kívül persze  várostörténészeket, néprajzosokat, hagyományőrzőket, városvédőket és világlátott idegenforgalmi szakembereket is be kell vonni a harmonikusabb kép kialakításához." - állítja Dr Szabó László a szegedi Városvédő Egyesület, a Szögedi Védegylet elnöke. Az eddig regnáló hatalom többször is világossá tette, hogy nem szeretne semmiféle korlátozást bevezetni az ingatlanfejlesztések esetében, ezt többször, több fórumon is világossá tették. Botka László nyilatkozata szerint „Egy prosperáló város a jövőben képzeli el magát, és nem őriz, nem konzervál elavult struktúrákat pusztán csak azért, mert azokra szükség volt 30-40 évvel ezelőtt. Mert egy jól működő városvezetés a városát 30-40 évvel a jövőben képzeli el, és nem a múltban."

„A történelmi belváros védelmének elutasítása, vagy éppen cinkos halogatása elmaradott, balkáni viselkedés, míg az épített értékek védelmének kiterjesztése és általában az örökség-értékek megőrzése a modern európai gondolkodás szerves része." - válaszol a Városvédő Egyesület elnöke.


 

 

Péter László: Néprajz, népműveltség

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Tóth Béla: In prigione

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Kecske ételek

Bioételek gabonából

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Harmatszedés égi mezőkön

Péter László: Radnóti Miklós

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Globalizációs végjáték

Kenyér és Bor

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Gabonakonyha

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész