www.ujszeged.hu
2018. Mag hava (Október) 18.-a - Lukács neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Ipartörténeti emlékek egy bontáson

2007-10-03

Ipartörténeti emlékek egy bontáson

Egy lakatos, egy papucsos és egy vegyiráubolt hirdeti magát azon a két világháború közötti reklámon, mely egy bontás során került elő. Ugyancsak érdekes a Trianont megbocsátani nem tudó Hiszekegy is. Védelem nélkül a tél elpusztíthatja valamennyit.

Két háború közötti reklámok és egy Trianont idéző Hiszekegy került elő egy szegedi építkezésen. Az Apácza utca 13 alatti öreg, romos házat elbontották, helyére információink szerint egy 6 lakásos társasház épül. A bontás során azonban ipartörténeti emlékek kerültek elő meglepően jó állapotban. Az 1920-as, 30-as években itt hirdette magát Pósa József épület és műlakatos egy karddal, Gyenes Jenő az aóta kihalr papucsos mesterség képviselője, valamint a Szabó és Szilágyi-féle vegyi és háztartási cikkek boltja, ahol a környék szobafestői kedvező áron szerezhették be például a firnisz-t -ejtsd firnájsz. A reklámok között pedig egy Trianonba nem belenyugodó Hiszekegy a kor középcímerét fogja közre.
Az építési törvény előírja, hogy a telek tulajdonosának kötelessége a régészeti vagy más szempontból értékes, védelemre szorulható leleteket bejelenteni -mondta a Webrádió kérdésére Pappné Tombácz Ildikó, s a megfelelő szervek elbírálják érdemes-e védelemre. Eddig azonban az Apácza utcából nem érkezett ilyen bejelentés, tette hozzá a városi építési iroda vezetője, de érdeklődésünkre utánanéznek az ügynek, ígérte.
Szabó László, a Szögedi Védegylet elnökének a szervezet egyik tiszteletbeli tagja hívta föl a figyelmét a két háború közötti kortörténeti leletekre. Kiemelte, írásban fogja kérni a városházán megmentésüket, de fontos lenne addig is, míg a végleges döntés megszületik, egy féltetővel megvédeni a feliratokat a tél viszontagságaitól, mert lehet, hogy e nélkül tavaszra már semmi sem lesz látható az egykori tűzfalon.

Forrás: Webradio

 

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: Kálmány Lajos

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Varga András: A régi Szeged

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Tömörkény István: Hétről hétre

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Helyünk és sorsunk Európában

Kilófaló sütemények

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Bogár László - Hálózatok világuralma