www.ujszeged.hu
2018. Nap hava (Június) 20.-a - Rafael, Dina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Fodor-ház (Kormányos u 14.) napsugaras ház

2010-09-01

Kormányos u. 14. Fodor-ház


hrsz.: 25064



Története: A nagyméretű, 438 □öles, igen mélyen hátranyúló telek utcavonalának bal oldalára épített Fodor Pál és neje, Ábrahám Erzsébet egy magasföldszintes lakóházat, mögé ugyanabban az időben egy ideiglenes épületet és egy tisztes méretű fásszínt emelt. A lakóházra és a színre 1882. június 26-án kértek építési engedélyt, melyet július 6-án kaptak meg azzal a kikötéssel, hogy "a pincze helyiségek felett csapos gerendák alkalmazandók valamint a szín a lakházzal együttesen építendő s attól tűzfallal választandó el". Ezen engedély kiadására egy 1880. évi építési szándék meg nem valósulását követően került sor.

Az egyedi építési tervet Nagy József építő látta el kézjegyével. A terv egy pince + földszintből álló lakóházról szól, valójában azonban a pincének nevezett szint padlósíkját eleve magasabbnak szánták a külső szintnél. Így tehát valójában emeletes épületet emeltek, amelynek homlokzatait a klasszikus eleganciájú eklektika stílusában díszítették. Ezáltal a ház - napsugaras oromzatával, valamint háromsejtes, tornácos alaprajzaival - sajátos átmenetet jelent a népi és a polgári építészet között.

A lakhatási engedély 1884. július 17-én kelt azzal, hogy a lépcsőzetnél karfát kell készíttetnie az építtetőnek.

1934 szeptemberében Nyári Ferenc a lakóépület szigeteléséhez és tatarozásához kérte az építési hatóság hozzájárulását. A Báló Antal kőműves mester által végzett munka két részből állt:

"1. régi falak elszigetelése a járda vonal alatt az alagsor padozatánál valodi aszfalt lemezzel, két sor tégla kibontása és ujboli befalazása cementes habarcsba, külső-belső vakolással bitumennel ragasztva 8 mm vastag szigetelővel,

2. az épület külső vakolatának gondos javitása fehér mészhabarccsal".

1939-ben Kovács István és Társa a lakóház mögötti, két melléképület helyére, a lakóháztól távolabb elhelyezve egy jóval kisebb, udvari melléképületet épített, amely a jelenlegi állapotot mutató térkép tanúsága szerint ma is áll.




Leírása: A 8,27 m x 13,21 m alapterületű, kétszintes lakóház mindkét szintjén a pilléres tornácról lehetett a három fő helyiséget megközelíteni, egy negyedik, kisebb helyiség a tornác túlsó végéből nyílt, s számára kissé megszélesítették az épületet. Az alsó szint főfalai 63 cm, a fölső szinté 48 cm vastagsággal készültek. Eredetileg az utcáról ajtó nyílt az alsó szint tornácára, s onnan vezetett egy egykaros lépcső fölfelé.

1934 elôtt került sor a lakóház kibővítésére a tornácok beépítésével oly módon, hogy a fölső szintre fölvezető, egykarú lépcsőt az épület udvari homlokzat elé, kívülre helyezték fedett-nyitott formában. A korábbi tornác középső részéből mint előtérből vele egy traktusban egy-egy konyha nyílt, a szélesebb traktus három helyiségét pedig szobaként használták. A tornácok beépítésekor az utcai ajtó helyére ablakot tettek.

A homlokzat klasszicista jellegű elemek díszítették: húzott, profilos öv- és koronázó párkány, húzott vakolat-keretezések a nyílások körül, valamint a 2 + A axisú homlokzatot tagoló, toszkán, az alsó szinten egyszerűbb pilaszterek. Ezek jórésze ma már csak nyomokban lelhető föl, az ablakkeretezések teljesen hiányoznak a dörzsölt, kőporos homlokzatról.

Az alsó szinten jelenleg a korabeli méreteket megtartott, osztás nélküli, hőszigetelő ablakokat láthatunk, míg a fölső szint még egységesen őrzi a hagyományos osztású nyílásokat.

Mindezeket a patinás megjelenésű, egyben szinte teljesen ép, napsugaras oromzat koronázza, melynek zsalugáter sávja a terven jelölt öt elemmel szemben kilenc elemmel gazdag. Közepéről hiányzik a mintafaragvány, valamint az oromzatot alulról szegő és díszítő csipkézet. A középső elemet mindkét oldalról gérbéllés, feles gérbéllés, keskeny, egyes vakzsalugáter és a legyező fogják közre. A napsugármotívum közepén négyszögletes a kis szellőzőnyílás. A tetőszerkezet kétállószékes; a tetőt hódfarkú cserép födi.


Az épülethez sima, tömör téglakerítés csatlakozik gyalogkapuval és stílusidegen, fényes alumínium-profillemez nagykapuval.

 


Ozsváth Gábor Dámiel ( Csongrád megye épített értékei )

 

Péter László: Szegedi tudósítások

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Bogár László : Örvényben

Péter László: Szegedi számadás

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Mária román királynő párizsi követsége

Kilófaló sütemények

Varga András: A régi Szeged

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Kálmány Lajos

Kecske ételek

Helyünk és sorsunk Európában

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Halételek

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép