www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

A Holt-Maros védettsége… - a tények tükrében

2011-02-22

A Holt-Maros életrekelt(és)e...
A Holt-Maros(ok) jövője


A Holt-Maros fölújítása Szegeden nem új gondolat. A Maros torka holtágának - az egykori torokkanyarulatának - életrekeltésében magam is tevékenyen részt vettem természetvédőként és a terület képviselőjeként. A második fölújítási ütemben a torokhoz legközelebbi bögét sikerült szebbre alakítani, mint az első ütemet ...

A karzaterdő kivágásra ítélt fáiért a mindennapos küzdelmet Paulovics Péterrel (a Csemete akkori társelnökével) együtt vívtuk.

A partmenti erdő kiirtását tervező cég (a Szeviép) ellenében magunk jelöltük meg a megmaradásra érdemes fákat, egy egész kiserdőt... A profitorientált céggel szemben képviselőségem minden súlyát be kellet vetnem. Ha a víztoronynál ma megáll a szemlélődő, könnyen észlelheti a két szakasz közti különbséget. Dél felé tekintve, az első ütemben „fölújított" Holt-Maros szakasznál teljességgel letarolták az egykori karzaterdőt. Most kezd csak sarjadni újra... Észak felé tekintve, a második ütemben a teljes vízparti erdősáv megmaradt, és a munkagépek egyetlen sávban is el tudták végezni a munkájukat, míg korábban négy (egymás melletti) sáv szélességében taroltak le mindent. (kép ide a kertész-tervezőtől...) Milyen érdekes!?

A (többnyire törvénytelen) szennyvízbefolyóktól bűzös lepusztított lakóövezeti szakasz megújult az elmúlt 10 évben.

Még 2003-ban, 8 esztendővel ezelőtt indítványoztam Szeged (és határa) természeti értékeinek védetté nyilvánítását. Természetvédő képviselőtársaim - Makrai László és Molnár Gyula - támogatásával terjesztettem elő az indítványt. A természetvédelem érdekében folytatott „tavaszi hadjárat"-ot a napirendről is leszavaztatta akkor a polgármester és a baltöbbség. Azóta pihent az ügyirat (a több, mint 100 oldalas szakértői javaslattal egyetemben) a városháza fiókjaiban szebb jövendőről álmodozva.

A szögedi természeti értékek megőrzése és védelme (köztük a Marostő városrészt ölelő és annak nevét adó Holt-Maros ág teljes életrekeltése) azonban mindeddig többnyire csak süket fülekkel és Város-ellenes, nagytőkés ellenérdekekkel találkozott.

A(z előterjesztésemben) 23 védelemre javasolt terület között szerepelnek a holtágaink is...

Igazán örülök, hogy végre előkerült, ha töredékében is, legalább a Marostői Holt-Maros védetté nyilvánítása. (A töredék töredékében, hiszen „Holt-Maros" a Deszk-Szőregi Holt-Maros ág is.) Ez alkalomból ajánlom most figyelmükbe „A hű folyó" című könyvem egyik, még 2005-ben íródott fejezetét:

„A torok előtt hajdan még vetett egy hatalmas kanyarulatot a Maros: egykor Tápéhoz tartozott e terület, miként a mellette elterülő Tápai-rét is. A Marostőben - ahogy Bitó János, a legnagyobb szögedi halász írta - több volt a hal, mint a víz. Marostő: így hívják ma is, de a hajdan körülölelő, mára már levágott kanyar, a „Dög-Maros" - szépelgőbben Holt-Maros - medrében már nem sok víz csillan. Sok öreg újszögedi mondhatja el, hogy itt tanult meg úszni. Az állóvíz biztonságosabb volt, mint a sodró Maros, vagy a Tisza. Az elmúlt években sikerült a holtág toroki részét két ütemben kicsinosítani. Szorgos akadékoskodásom eredményeként sokkal természetközelibb állapotban, mint ahogy a „mérnöki" tervek szerint történt volna. E jobbításban velem szorgoskodtak Makrai László és Molnár Gyula önkormányzati képviselők is. Egész karzaterdőt mentettünk meg Paulovics Péterrel a fölújítás második ütemében nyakaskodva. A „Volt-Maros" - ahogyan oviskorú Bendegúz fiam hívja - azonban ma sem az, ami lehetne! Csak az alsó, „fölújított" bögéje, a már „rehabilitált" szakasza hasonlít kissé a Marosra. Vízutánpótlást ma igen ügyetlenül, hosszú, kalandos úton, csövön át kap a Marosból. Pedig a meder, fönn a kiágazásnál - és ekként egész hosszában is - megújítható lenne. A hajdani kiágazásnál egy vízátemelő, és a víz máris hömpölyöghetne az eredeti medrében! Régi álmom újra élővé tenni a Holt-Marost... A Marostő lehetne Szeged Maros-holtág-ölelte szigete, kissé talán hivalkodóan Szeged Velencéje. Ha a vízkiemelő szivattyú a meder eredeti (150 évvel ezelőtti) ki-ágazásnál juttatná a vizet a régi mederbe, akkor a víznek csak végig kellene csordogálni évszázados medrében a kiágazás viszontszivattyújáig, és a Holt-Maros már nem is lenne olyan „holt". A megifjított, vize járta Maros végig csónakázható lenne. Akár le-föl csónakázható, de talán még inkább egy másik, érdekesebb útvonalon: fölcsobbadozva az öreg medren, és a töltés túloldalán lesodródva a mai, „élő" Maroson."

A Holt-Maros védetté nyilvánítását és újra élővé tételét (latinkodva: revitalizálását) mindig is a teljes eredeti szakasz, az egykor teljesen levágott ág, a torok-hurok megújításával javasoltam. Csakis így tartom ma is természetesnek, következetesnek és gazdaságosnak.

A Marostő, mint városrész Szeged Velencéje lehetne az egybefüggő holtággal és idővel az (utakat kiváltó, azokon) átívelő kis hidakkal. Talán most végre nem csak elköltendő pénzekről esik majd szó, ill. nem csak az elkölthető pénzek árnyékában ejtenek majd szót a döntnökök (szinte kényszerűen-mellékesen) a Holt-Marosról, de kibontakozhat az átfogó megújítási, mi több „életrekeltési" (latinkodva „revitalizálási") terv is. Ezáltal Szeged városa a Maros másfél százada csonkolt ágainak (33 ág, „böge") megújításában - akár a gúnyhatáron túl is - jó példával járhat elöl.

Ahogyan még oviskorú Bendegúz fiam mondogatta: „Nem Holt-Maros az, csak „Volt-Maros"! De talán egyszer élő Maros lehet megint..."

Szöbb Jövendőt kíván a Marosnak és minden körülötte élő lakosnak,

Tisztelettel:

Dr Szabó László
Szögedi Védegylet
(Szegedi Városvédő Egyesület)
alapító-elnök
www.ujszeged.hu

 

Tóth Béla

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Kilófaló lakomák

George Soros - könyvhirdetés

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Dankó Pista

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Szegedi seregszámla

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák