www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 20.-a - Jolán, Zsolt, Ödön, Bódog neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Vajon a szegedi képviselő-testület tagjai járnak piacra?

2008-12-17

Önnek erről mi a véleménye?

Szeged egyik lepusztult terén korábban élénk zöldség-gyümölcs piac működött. Ma ez a tér gyönyörű, ám kihalt. A termelők egy része nyugdíjba, más része tönkrement.

Ez volna a fejlődés? Avagy, a fejlődéssel együtt jár a csőd?

Több, mint 50 éve járok piacra. A Belvárosban nőttem fel. Gyermekkoromban szüleimmel a Szent István térre jártunk. Akkoriban a víztorony körül nagy piac volt - bódé egy sem. Az északi oldalon még lovaskocsik is álltak és a kocsisok a Búzában frissültek fel - ezért is hívták kocsis kocsmának. Emlékeimben él, amikor szüleim ruháskosarat vásároltak tele paradicsommal a befőzéshez...


Örültem, amikor megtudtam, hogy végre elviszik a fekete gázfelhőket okádó buszokat a Mars térről. A buszállomás mérete már évtizedek óta kicsi ehhez a forgalomhoz. Azt reméltem, ha rendezik a teret, a piac sem lesz többé ilyen zsúfolt, többé nem rakják az asztalsorokat olyan közel egymáshoz, mint most és kulturáltabb körülmények között „piacozhatok" tovább. Manapság forgalmasabb napokon alig lehet közlekedni, lökdösődés, zsúfoltság van, így a zsebtolvajok örülhetnek...

A piac rendezését egyáltalán nem úgy képzeltem, ahogy a tervekben szerepel. Látszik, hogy megint olyanok döntenek valamiről, akik biztosan nem vesznek tevékenyen részt a dologban - magyarul a túlnyomórészt férfiakból álló képviselő testület tagjai nem járnak piacra, legfeljebb a családtagjaik. Arra az egy-két nőre, aki a soraikban ül, biztosan nem hallgatnak, sőt, felteszem, meg sem kérdezik őket. Na és persze nem nyugdíjasok, kis keresetű városlakók, így az ő problémáikat sem érzik át.

Nonszensz milliókat elvárni a helyek bérleti jogáért, amikor élelmiszer árusításról van szó. Tudjuk, hogy az élelmiszerek haszonkulcsa igen alacsony. A vásárló - jelen esetben én is - azért megy a piacra, mert ott magyar árut kap, frisset, sokszor magától a termelőtől, és még alkudni is lehet. Paprikából, újhagymából nem lehet az elvárt összeget soha kitermelni, még ha 130 Ft helyett 260 is az alma kg-ja - az én káromra.

A csarnokban olyan húsárusok vannak, akiktől garantáltan jó minőségű, dioxinmentes, a környéken felnevelt állatok húsát és húskészítményeket lehet elérhető áron megvenni.

Rendben van, a csarnok rettentően ronda, ideje lebontani és helyette kulturáltabbat építeni, de nem kell drága palota.

Több, mint 50 éve járok piacra. A Belvárosban nőttem fel. Gyermekkoromban szüleimmel a Szent István térre jártunk. Akkoriban a víztorony körül nagy piac volt - bódé egy sem. Az északi oldalon még lovaskocsik is álltak és a kocsisok a Búzában frissültek fel - ezért is hívták kocsis kocsmának. Emlékeimben él, amikor szüleim ruháskosarat vásároltak tele paradicsommal a befőzéshez. Én is haza vittem vagy 4 db-ot a kis kosaramban.

Ma ez a tér nagyon szép, rendezett, és az északi részén vannak bódék is. Hogy érdemes-e ott helyet váltani, nem tudom. Ha néha arra vetődök, igencsak kihalt az a rész.

Az biztos, ha a tervezett módon alakítják át a teret, elbúcsúzhatunk az idős nénik spenótjától, és ők is a kertjük termésének eladásából. Mi meg mehetünk a multikhoz vásárolni, mert ilyen bérleti díjak mellett biztosan drágább lesz a piac, mint ők. A termelők meg nyomott áron adhatják el nekik a portékájukat.

Nem hiszem, hogy a képviselő testület tagjai rosszindulatúak. Azt sem, hogy rosszat akarnak a városlakóknak. Egyszerűen csak nem értenek a háztartáshoz, a mezőgazdasághoz és nem gondolták át kellően, hogy mit tegyenek. Minden határozatot lehet érvényteleníteni, minden határozatot át lehet dolgozni. Ki kell kérni olyanok véleményét, tanácsát, akik érintettek, akik értenek az adott ügyhöz.

F.Á.

Az eredeti irás letölthető itt:
http://www.delilap.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=16734&Itemid=1

 

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Helyünk és sorsunk Európában

Balázs Imre: Béketelep története

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Gabonakonyha

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Ehető virágok

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Halételek

Írások a Nagyárvízról

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Bioételek gabonából

Manipulált mértéktelenség

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál