www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Még ma is előkerülnek emberi csontok a Gyevi-temető helyén + FOTÓK

2011-08-23

Még ma is előkerülnek emberi csontok a Gyevi-temető helyén + FOTÓK

Több olvasónk is érdeklődött, mi épül a volt Gyevi temető helyén, hiszen napok óta nagy a nyüzsgés, hatalmas kamionok, markolók, erőgépek forgolódnak, dolgoznak, tisztítják a körbezárt területet. Mint a helyi munkásoktól megtudtuk, semmi ilyenről nincs szó, egyszerűen csak a 4-es villamos nyomvonalán zajló építkezések befejezése után a területet telephelyként, depóként használó kivitelező és az alvállalkozók szállítják el a törmeléket, a megmaradt, be nem épített anyagot és állítják vissza a szerződésben rögzített eredeti állapotot. Szeptember elejére állítólag végeznek is a munkával.

Az 1972-ben bezárt Gyevi-temető régóta borzolja a városlakók kedélyét. A sebtiben felszántott sírkert helyén különböző tulajdonosok akartak már lakóparkot, parkot, játszóteret, irodaházat építeni, kegyeleti kert is szóba került, mint ahogy P+R parkolóról is beszéltek egyesek.

Hét évvel ezelőtt Szabó László, akkori önkormányzati képviselő tárgyalt az egykori tulajdonossal, az OTP Ingatlan Zrt.-vel, s sikerült is kialkudnia 30 millió forintot kegyeleti kert létrehozására. A tervből nem lett semmi, a pénz -, amelyet átutaltak az önkormányzat számlájára - pedig eltűnt a költségvetésből. „A város legöregebb temetőjének fölszámolása teljes kulturális föltárása híján nem pusztán európaiatlan, de erkölcsileg is igencsak kétséges eljárás volt" - állítja ma is Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke. „A temető területe nem egyszerűen egy mérnöki terepasztal, hanem megszentelt hely, őseink nyughelye, tele emlékkel egy letűnt - a török utáni -, alig ismert korokból. A felsővárosiak 300 esztendejének kegyeleti kertje jelen előkészítésénél sokkal nagyobb tiszteletet, sőt mi több, kegyeletet és alázatot követel egy kultúrtársadalomban. Ez az alázat nem csupán keresztényi, de legalább annyira történelmi is kell, hogy legyen saját őseinkkel szemben" - véli Szabó László.

Kegyeletsértő állapotok

Közel nyolc év hadakozás után az ügy egy hajszálnyit sem mozdult a holtpontról, magyarán semmi sem történt, s mint látjuk, a mostani mozgolódás is vaklármának bizonyult. Fotós kollégánk, amikor körbejárta a helyszínt, a kerítés mellett emberi csontokat talált. A telepen dolgozó munkások megerősítették, a minap egy emberi koponyát fordított ki a földből az egyik munkagép. Mégis hogyan történt a temető szakszerű felszámolása, ha még mindig emberi maradványokat rejt a föld, csak egy kicsit meg kell piszkálni a felszínt?

A város legöregebb temetőjét úgy szüntették meg, hogy a 3-4 rétegben történő temetkezés sajátosságait egyáltalán nem vették figyelembe, azaz legyalulták a felső földréteget, ami alatta volt, az ott is maradt. Ezért is kellene sürgősen megszüntetni a jelenlegi kegyeletsértő állapotokat, ha már nyolc éve elmulasztották megtenni.

Ilyképpen teljesen mindegy, mi épül majd az egykori Gyevi temető helyén, csak történjen már valami. Ugyanis a telek igazi értékét éppen az képezi, hogy megkötések nélkül bármi építhető rá.

A terület jelenlegi tulajdonosa, a J.V.H.2000 Kft.ügyvezetője, Tóth Tamás korábban azt nyilatkozta, hogy a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a beruházást, ezért inkább kivárnak. A kft. 2007-ben vásárolta meg a Deák-gimnáziummal szembeni telket azzal, hogy irodaházakat építtet a volt temető helyén. Nem jött össze, de legalább az emberi csontokat ne kellene kerülgetni....

Forrás: Szegedma.hu

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Oláh Miklós: A Csillagépület

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Gulyás László : Edvard Bened

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

A tudás még nem bölcsesség

Péter László: A város cselédje

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Péter László: 14 írás József Attiláról

Lengyel András: A „másik” Móra

Magyarország felszámolása

Juhételek

Balázs Imre: Béketelep története

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek