www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

A vásárcsarnok intézménye

2009-12-15

A vásárcsarnok intézménye

2009. december 15. 22:00 Balázs Bálint

A vásárcsarnok biztosítja a koncentráltan megjelenített élelmiszer ár- és minőségellenőrzését. Újszerűsége abban rejlik, hogy önálló önkormányzati tulajdonú intézményként biztosítja, hogy hatósági áttétel zárja ki a vásárló és a termelő közötti közvetítő kereskedelmet.

A fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke

Budapesten a városszerkezeti jelentőségű vasszerkezetes, funkcionális épülettípus a modern építészet előfutáraként jelent meg. A vásárcsarnok mégsem pusztán egy fedett piac; zárt, fedett élelmiszervásárok már korábban is léteztek a Vérmezőn (I.), a Széna téren (II.), Óbudán a Kórház utcában (III.), a Belvárosi fedettvásárban a Központi városházán (IV.), a Garai téren (VII.), és az Élelmiszernagyvásártelepen (IX.).

A kihívás, amely megteremtette a 19. század utolsó harmadában a vásárcsarnok intézményét összetett: a félelmetes ütemű népességnövekedés, az ezzel járó csökkenő közbiztonság, és növekvő közegészségügyi problémák lépéskényszerbe hozták, de ugyanakkor jó példák követésére is sarkallták a városvezetést. A beruházást személyes ügynek tekintő Kamermayer brit, belga, német és francia példákon tanulta ki a vásárcsarnokok építési és üzemeltetési gyakorlatát. A tervezés során a külföldi mintakeresés is meghatározóvá vált: a hazai építtetők a párizsi, berlini, bécsi, londoni előképeket követték. A központi csarnokot építő Petz Samu németországi tanulmányúton tapasztalta ki a csarnokok építészeti és az élelmiszer-rendszerszervezés jellemzőit.

A vásárcsarnoki mint intézmény párizsi eredetű: a nagy francia forradalom idején az éhínséget megismerő város az egykori piachelyeken szervez élelmiszer ellátó hálózatot, amelyet aztán Európa legtöbb nagyvárosában átvesznek. 1871-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendezési pályázatának kiírásában részletesen foglalkozott a vásárcsarnoki intézmények telepítésével, s négyet javasolt a város teljes területére. A vásárcsarnokok hálózatba szervezését francia befektető javasolt először 1872-ben, a közélelmezési bizottságban pedig évtizedeken keresztül napirenden tartották a vásárcsarnokok ügyét.

A Fővám téri épületre kiírt nemzetközi tervpályázat célja egy gazdaságosan és gyorsan megépíthető központi csarnok építészeti megoldásainak megtalálása volt. A Kamermayer Károly, Gerlóczy Károly, Matuska Alajos, Lechner Lajos, Czigler Győző, Hauszmann Alajos, párizsi, berlini, lipcsei szakemberekből álló zsűri 9 pályaművet bírált el és végül Pecz Samu műegyetemi tanár pályázatát találta alkalmasnak.

Sok évre elhúzódó tárgyalás, előtanulmányok készítése során, a kor neves építészeinek és gazdasági szakembereinek közreműködésével formálódott ki a végleges beruházási konstrukció: a főváros maga építteti meg, tulajdonában tartja, és egységes irányítás alatt üzemelteti a vásárcsarnokok hálózatát. Amikor a honfoglalás ezeréves fordulóját ünneplő ország ragyogásában 1897. február 15-én átadták a Központi Vásárcsarnokot a dunai kijárathoz vezető alagúttal és az építménybe vezető vasúti sínekkel, egész Európa egyik legkorszerűbb épületének számított. A neogótikus stílusban tervezett Vámház körúti felülről megvilágított központi csarnok 60 méter magas, 150 méter hosszú bazilikás belső tere nem is egyszerűen csarnok, hanem a fővárosi közellátásért felelős csarnok-rendszer lelke, a kerületi detail elárusító helyek központja lett.

Rendnek és rendszernek kell lennie

Törvényi rendelkezés híján az átadáskor a fővárosi tanácsi szabályrendeletben határozott a csarnoki üzemszervezetről. A határozat egyértelműen egy komplex gazdasági, közigazgatási és közegészségügyi intézmény elindulásáról szól, amely csak afféle alkatrészként tekinti a központi és kerületi csarnokokat.

A kerületi csarnokok a beszerzést a központi csarnokon keresztül intézték. A valódi intézményi hátteret a hatósági közvetítés rendjének meghatározása jelentette; a közvetítés a termelők központi csarnokba küldött árujának értékesítését és mihamarabbi elszámolását jelentette. Varga Judit kutatásaiból tudjuk, hogy a becsomagolt árut a főfelügyelő az illetékes hatósági közvetítővel kiváltatta, aki a termék közfogyasztásra való alkalmasságának megvizsgáltatása után nyilvános árverés útján adta el az árut. A vásári időben tartott árverések kezdetét harangszóval jelezték. A közvetítők árverési jegyzéken kötelesek voltak feltüntetni az áru tulajdonosának nevét, lakhelyét, az áru beérkezésének napját, az áru nemét, mennyiségét, minőségét, az árverés óráját, az elért árat és végül a vevő nevét és lakcímét. A közvetítésért szedhető legmagasabb díj az eladási ár legfeljebb 8%-át tehette ki. A hatósági közvetítő munkájával szemben az elszámolási értesítő kézhezvételétől számított öt napon belül lehetett panaszt emelni a főfelügyelőnél.

A vásárcsarnoki intézményrendszer alapszempontja a jövedelmezőség. A nagyban való adás-vételen kívül természetesen a kiskereskedelem számára is berendeztek árusító-helyeket a Nagycsarnok épületében. A négy detailcsarnok pedig kizárólag a kicsiben történő árusítás színhelye volt. A kerületi csarnokok - a Rákóczi téri kivételével - háromemeletes bérházak közé épültek, így kisebb helypénzt, olcsóbb árakat tettek lehetővé. A vásárcsarnokokban az árusítóhelyek, boltok, vendéglők, raktárak, hűtőrekeszek béreiből és egyéb tarifákból származó bevétel kétszeresen felülmúlta a fenntartási és működési költségeket. Sipos András értékelése szerint a csarnokok jövedelmezősége így megfelelt a befektetett kölcsöntőke annuitásának.

A csarnokok ár- és minőségellenőrzött módon, koncentráltan jelenítik meg az élelmiszert. Ennek forgalomgeneráló hatása látványos eredményekre vezetett: két évtizeden belül megnégyszereződött a budapesti élelem felhozatal. Kiterjesztették országos méretűre a fővárost élelemmel ellátó térséget. 

Impozáns külsejük és kulturált bevásárlási körülményeket biztosító elrendezésük miatt a csarnokok civilizatorikus, a higiéné fontosságát tudatosító közintézmények lettek. A hálózat túlélte a világháborút, egyedül a Rákóczi téri csarnok szenvedett háborús károkat. Az épületek állaga így is leromlott, eredeti berendezésüknek itt-ott nyoma veszett, forgalmuk csökkent, s a nyolcvanas évekre a teljes helyreállítással kellett szembenézniük.

A századfordulós vásárcsarnoki funkció a felújításkor a Klauzál téri és a Batthyányi téri csarnok kivételével megmaradt. Vadas Ferencet idézve „a csarnok mint épülettípus alapvetően beváltotta a rendeltetését, a hálózat pedig később újabb elemekkel bővült: a Lehel téri, a Fény utcai, a Fehérvári úti, és a Bosnyák téri egységekkel."

A sikeres intézmény sokrétű teljesítményeinek bemutatására 2005-ben az Ernst Múzeumban rendezett vásárcsarnok kiállítás méltán választotta a Minőségét korlátlan ideig megőrzi alcímet.

Műépítészeti jelesség

„Elrendezését illetőleg a központi vásárcsarnok két főrészre oszlik: a főcsarnokra és az ú. n. baromfi-csarnokra. A főcsarnok magában foglalja a tulajdonképeni adás-vevésre szánt területeken, a vámház-körúti épületekben elhelyezett kezelési helyiségeken és egy vendéglőn kívül, a csarnok végén, a vasúti bejárathoz közelebb eső részen elhelyezett vasúti és fogyasztásiadó-hivatalokat. A baromfi-csarnok földszintes épületében, a főcsarnoktól lehetőleg elkülönítve, a baromfi- és tojás-kereskedést helyezték el, tért hagyva a vasút mentén az érkező árúk lerakodására. A tér lehető legjobb fölhasználása végett 10,344 négyzet méternyi beépített terület vasszerkezetű pinczével van ellátva. A pincze egyrészt raktározási czélokra szolgál s e végből úgy a nagyban, mint a kicsinyben való árusítás czéljaira elzárható vasvázra erősített sodrony hálófalakból készített pinczerekeszek készültek, melyekben az árusítók készleteiket tarthatják. A hosszabb raktározásra szánt, vagy könnyen romló élelmi czikkek biztos eltartására szolgál az ugyancsak a pinczében elhelyezett hűtőkamra, mely, minthogy az egyes élelmi szerek más-más hőfokra hűtendők, ennek megfelelőleg alosztályokra oszlik. A hűtőgépek hajtására, a 8 villamos felhúzógép működtetésére, villamos világításra, a főváros a csarnok pinczéjében külön géptelepet és kazánházat rendeztek be. A pinczéből a földszintre magában a csarnokban kényelmes széles kőlépcsők vezetnek. A főbejáraton át, a Vámház-körút felől a csarnokba érkezve, a főcsarnok könnyű vasszerkezete világosan áttekinthető. A 20 méter szélességű főhajóba két oldalt mellékhajók nyilnak. A csarnok két oldalról van világítva, s a nap bármely szakában egyenletes, kellő világítást nyer. A magas oldalvilágitás következetes keresztülvitele, illetőleg felülvilágitó üvegtetőnek elkerülése azon megfontolásból eredt, mert felső világitás mellett a helyiségeket télen a tetőre eső hó elhomályosithatta volna, nyáron pedig a napsugarak melegének nagyon ki lett volna téve. De nem csupán a világitás tette czélszerüvé a csarnoktetők ezen egymás fölé való rendelését, hanem a czélszerü szellőztetés is. Azonkivül oldalt szellőztető ablaksorok készültek, melyek emelő vasszerkezettel szabályozhatók és igy a csarnok lehető tökéletes szellőztetését biztositják. Ugyanily szerkezetüek a pincze széles nagy aknái mögé helyezett vasablakok, melyek a tetőket tartó összes rácsoszlopok belsejébe helyezett, a pinczéből a tetőrészek felé vezető vascső-kürtők szellőztetéséhez járulnak. Ezen kivül a földszint padlózatában is vannak világitó és szellőztető nyilások.

...A vámház-körúti épületnek a főkaputól balra eső részében van elhelyezve a vásárfelügyelőség. E hivatal ajtóiból a kicsinyben eladásra szánt terület s annak élelmi szerek szerint való beosztása teljesen áttekinthető. A falak mentén a hús-árúlóhelyek vannak, melyek a tisztán tarthatás végett átlag 2 méter magasságig fehér fayence burkolattal vannak ellátva. Ezek, valamint a szabadon álló hús-árúlóhelyek átlag 4 1/2-5 négyzet méter területüek, erős sodronyháló falakkal készített rekeszekből állanak és tolóajtóval elzárhatók. Felszerelésükhöz tartozik egy márványlappal födött tölgyfa asztal polczokkal és fiókkal, egy mérleg és egy vastartókeret a rekesz mennyezetén a hús felakasztására. Az innen a középső kocsiútig terjedő területen zöldség, gyümölcs, sajt, vaj, stb. élelmiszereknek vasból és tölgyfából készült nyilt rekeszei három-három polczczal foglalnak helyet. A főcsarnok végén vannak a halárúlóhelyek, melyeknek medenczéiben állandóan friss viz kereng. Minden árúrekeszhely számmal van ellátva s kellőleg gondoskodva van arról, hogy azon minden árusitó neve czimtáblára irható legyen. Ideiglenes, egy-egy napra szolgáló részleges árúhelyekre van a 9 méter széles kocsiút felhasználva, melynek 4 cm. vastag aszfaltburkolatából, rézgombok és rézszámok segélyével négyszögméter beosztás készithető, olyan formán, hogy a közlekedésre 3.5 méter széles út marad. A vásárcsarnokba az árúk ugyanis csupán éjjel szállíttatnak, hogy a szabad közlekedés semmi által meg ne zavartassék. A sóház-útczai határfal mentén a csarnokba vezető vasúti vágánytól a középső kocsiútig terül el a nagyban való árúsításnak szánt csarnokrész. E területen a csarnok elején és végén egy-egy vásárközvetitő-rekesz van elhelyezve, irodával együtt, dróthálóval befont vasvázas falakból, húsfogasokkal, halmedenczékkel és polczokkal berendezve; a vásárközvetítő rekesz előtt hagyott 7 méter széles szabad tér árverésre szánt terület.

...A főcsarnok négy határfala mentén átlag 6 méternyi magasságban a földszint felett 6 méter széles karzat készült. Az épület e részei a vidékről érkező élelmi szereken kivül háztartási czikkek, rövidárúk eladására vannak rendeltetve, a Vámház-körút felé eső részre pedig virágvásár van tervezve.

...A karzatra a pinczéből, illetőleg a földszintről négy nagyobb és három kisebb villamos felhúzógép szállitja az árúkat, kis kézi kocsikon az azokat toló munkásokkal együtt. A földszintről a karzatra a pincze kőlépcsőinek folytatásaképen széles vaslépcső vezet kényelmes emelkedéssel tölgyfa-fokokkal.

...A főcsarnok hátsó oromfalán át, fedett kocsiáthajtón keresztül a kocsiút a baromfi-csarnokba vezet. Szabálytalan négyszögalakú kis udvart zár ez körül, melynek fedélszerkezete két támaszú rácsos ablakokból áll, hol a szellőztető is el van helyezve.

...A központi vásárcsarnokot, mint műépítészeti jelességet, méltán megcsodálták az ezredévi kiállitást megtekintő külföldi tekhnikusok is. Ez épület tervezőjének, Pecz műegyetemi tanárnak már több sikerült alkotást köszönhet a főváros; ilyenek a budai fazekastéri református templom, a hold-utczai unitárius templom és bérház, ezenkivül számos köz- és magánépület.

...A fővárosi tanács az élelmiszerek beszerzését és eladását a »magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetére« bizta s igy a fogyasztók és termelők között közvetlen kapcsolatot teremtett, minélfogva a vásárcsarnok hasznaiban nemcsak a fővárosi fogyasztó, hanem a vidéki termelő közönség is részesülni fog." (Markó Miklós, Vasárnapi Újság, 47. szám)

Forrás: Múlt-kor történelmi portál - E-folyóirat - A vásárcsarnok intézménye

 

A tudás még nem bölcsesség

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Balázs Imre: Béketelep története

Aranyszarvas földjén

Globalizációs végjáték

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Mé piros a gólya csőre?

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kilófaló lakomák

Péter László: Szegedi számadás

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin