www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 10.-e - Csilla, Blanka, Lőrinc neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Irattár

Hállóvető

2013-01-29

Tápai Antal: Hállóvető
Keletkezési év:1937
Elhelyezkedés: Szeged - Dóm tér 1-4. Könyvtár lépcsőház

Bronz kisplasztika vázlat, 70 cm-es, készült 1937 körül. A mű születéséről Tápai mester az életrajzi írásában részletesen beszámolt. Művei témáját a Tisza-parti parasztok, kubikosuk és halászok világából meríti. Az itt látható alkotás is fiatalkori élményen alapul, amikor egy tőserdei halász pöndölyhálót vető mozdulatát örökíti meg.
Ez a ma is látható Hálóvető első vázlata, melynek alapján, öt évvel később elkészült a másfélszeres életnagyságú gipsz változat, a mezőgazdasági és dísznövény kiállításon mutatták be Szegeden a Horváth Mihály utcában. Ez a változat megsemmisült. A szobor megvalósításának gondolata 1960-ban merült fel újra. Az újabb szobor majdnem öt méter magas volt. A Mars téren a nyári dél-alföldi kiállításon állították föl. A végleges elhelyezésre született javaslat szerint a mostani Árvízi emlékmű helyét jelölték meg. A nagy közönségsikert aratott terv, csak terv maradt, megvalósítására nem került sor, vélhetően, Tápai mester sajátos szobrászi elvei miatt. Kegyvesztett lett a szakmában, elvesztette a Művésze Alap tagságát is. A hatalmas szobor gipsz öntvénye szintén nem maradt meg, helyhiány miatt a mester kénytelen volt összezúzni, megsemmisíteni.
Legutóbb 1983-ban merült föl újra, hogy közadakozásból teremtsék elő a szoborállítás költségét, valamint a mester idős korára való tekintettel a gipszmodellt Kalmár Márton és Fritz Mihály készítse el, Tápai mester irányításával. A kivitelezés több millióra növekvő költségei, azonban ezt a tervet meghiúsították. Szeged és Tápai életműve szegényebb lett egy szimbolikus erejű alkotással.

Forrás: Tápai Antal: Életutam DM 1960. aug.4. DM 1983. ápr. 27.

 

Magyarország, a vonakodó csatlós

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Péter László: 14 írás József Attiláról

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Szegedi seregszámla

Gulyás László : Edvard Bened

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Szárnyas ételek

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv