www.ujszeged.hu
2017. Enyészet hava (November) 18.-a - Jenő neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Szögedi halak, hállók, hallevek...

2007-08-21

Szögedi halak, hállók, hallevek…

Kovács János, majd Bálint Sándor, Szeged szülötte, a „legszögedibb szögedi” megkísérelte összefoglalni a Szögedi Nemzet halainak és halászatának páratlanul gazdag hagyománykörét. E hagyománykincs javarésze mára nyomtalanul elenyészött, már csak nagy eleink írásaiban élnek az ömlékfoszlányok: Kálmány Lajos, a tudós pap, Tömörkény István, szépírónk és Bitó János, a legnagyobb szögedi halászmestör (1) írott emléközete őrizte meg a legtöbbet. E kincses sorokból merítve kínálok most Önöknek néhány szironnyit szögedi halas örökségünkből:

Szögedi halaink

Bálinthal, azaz balin (Aspius aspius)
Bucú, vagy Búcó, mai köznevén bucó (Zingel …)
Csillagtok, vagy söreg, azaz s?reg (Acip?nser stellatus)
Csík, tanyáinkon Halcsík : A Tisza csonkoló tönkreszabályozása előtt a szögedi rétségök jellemző hala, melyet népünk leginkább káposztában főzve fogyasztott. A fölsővárosi „Csíkos” családnév is a hajdani szögedi csíkászat emlékét őrzi… Hol van ma már az a csík-gazdagság!
Csuka (Esox lucius): Kálmány Lajos szőregi hiedölmek följegyzése szerint a csuka szent hal, mert a fejében mögvan Jézusnak minden kínzóeszköze: lándzsa, kalapács, söprő, nádszál, köröszt, mindön… Ha valaki sunyít, mert vétkös, ludas valamiben: hallgat, mint a csuka
Harcsa (Silurus glanis): a legkedveltebb szögedi halfaj, ahogy 100 esztendeje tartották, különösen a Marosból finom…
Karda keszég, azaz garda (Pelecus cultratus), a penge alakú, csillámló hal
Kecsöge, vagy kecsige, azaz kecsege (Acip?nser ruthenus) Még 30-40 éve is legfinomabbként ismert halunk a vízszennyezés miatt igencsak megritkult.
Keszég, régebbi nevén peszmeg, azaz keszeg. Gyűjtőneve tucatnyi halfajnak, garashalaknak
Mönyhal, azaz menyhal (Lota lota)
Nemhal, azaz géb (g?bio …); ha „kénytelenök” mögönni, lehúzzák a bőrét, és csakis sütve élik, hiszen főzve mindig pocsolyaízű…
Piroska keszég, pirosszárnyú, azaz vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus)
Potyka, régebbi iratainkban pozsár, azaz ponty (Cyprinus carpio)
Szintok, azaz sima tok, ill. színtok (Acip?nser nudiventris)
Sz?khal (Tömörkény István följegyzése), azaz vágótok (Acip?nser güldenstädti colchicus). A név minden bizonnyal a feje alakjára utal, mely a többi tokénál is keskönyebb?…
Viza (Huso huso) Egykoron legnagyobb halunk, melyet gyakran egyedenként szekéren szállítottak. Legnagyobb kifogott példánya 9 m-esnek ösmeretös. A szocializmus vasbeton viziszörnyének, a Vaskapu erőműnek (1970) mögépítése gyakorlatilag kiirtotta hazánkból.

Ismeretlen halaink… máig beazonosítatalan halfajok…

Bondárhal: a szögedi kirajzású Tisza-Szentmiklóson emlegetött húsos, vastag sötét halfaj. Talán azonos a más magyar vidékeken ösmeretös „bandár”-ral, a tarka „kősüllű”-vel…
Hecing: Kovács János, néprajzírónk (1901) említötte „silány hal”-faj
Levélkeszég: …tápai följögyzés… valószínűleg a „karika keszeg”
Szápkeszég, vagy száp: valószínűleg a „bagolykeszeg”, de löhet valamely „domolykó” is…

Általános halmögjelölésök:

Barahal, a pocsolyában nevelködött, kifürdetésre váró hal
Csalihal, a horogra akasztandó apróhal
Döghal, az elpusztult hal – különösen tanyai vadvizes helyekről – disznóeledelül szolgált
Garashal, az olcsó (csak garast érő) halak gyűjtőneve

Halaink szervei, testrészei:
Bognár: a potyka, márna, sügér első, szúrós, kemény hátúszósugara
Ikra: a „haltojás”; Dugonics András szögedi mondása szerint:
a kapzsi embör „az ökörben is ikrát keres(tet)”
Kása, a halikra tápaiassan
Pattyantyú: úszóhólyag
(Hal )Péze: pikkelye…
Sörény: hátúszó (szárnya)
Szilvány, a kopoltyú szedörjesbe hajló piros lemezei
Szirony, szironnya: haluszony; Tömörkény mögörökítette, hogy a bálakon a gyerökök a száraz csuka szironyát kitépdösték, és mulatság gyanánt szopogatták…

Halászszörszámok:

Vejsze, varsa, villik, pirittye, pöndölhálló, bonahálló, kecsegehálló, kocahálló, kétközhálló, gyalom, mét, marázs (marázsa), mereglye, szák, merítsfa, ill. mörítsfa…

Halételök:

„A péntek és a szerda szoktak lenni a halevésre rendelt napok. – írja Tömörkény – A péntek azért, mert akkor úgyis böjt van, s a hal tudvalevőleg csak hal, de nem hús. A szerda pedig valószínőleg azért, mert a hal olyan jó hús, hogy abból érdemes egy héten kétszer is enni.”
Bálint Sándor írja: „A paprikáshal, másként halpaprikás a szegedi konyha egyik legnagyobb remeklése és diadala. Sajnos, nem ízes, becsületes, ősi szegedi nevén, hanem kispolgári halászlé reklámnévvel hódította meg az ínyencvilágot…”

Halas nevek:
Szögedi szömélyneveinkben már a Középkorban fölbukkan a halászélet képe: Halász, Varsás, Vejszés, valamint Harcsás és Csíkos (azaz „csíkhalas”) családnevek ?rzik halászaink és halaink emlékét…

A szögedi halászat emlékezete:

Szeged főtere évszázadokon át a „Hal tere” volt, majd a politika ebbe is belerondított. Rudolf, majd Mussolini után ma a Szeged városát 6 ízben bombáztató és vasúti hidunkat is elpusztíttató amerikai elnök, Roosevelt nevével gúnyjelezzük. Már Mikszáth visszavágyta, ahogy Bálint Sándor is helyrekívánta az eredeti, magunkhoz méltó, egyszerű, de szép nevet: Hal tér! A halpiac tere.
Köztéri elhelyezésre vár Tápai Antal Hállóhúzók és a Hállóvető szobra, ill. azok másolata, nagyított változata… A gondatlan kezeléssel megsemmisült Keszeg, a pompás köztéri bőgősorrú bárka is föltámadására vár! Mindez csak elhatározás kérdése. Szeged 70 milliárdos költségvetéséből telik! Ahol az Anna kút tönkretételére 76 millió jut… Ennyib?ő mindhárom kitelik! A szögedi halászéletnek emléket kívánok állítani gyermekeink szivében, így játszótereinken is. A hajdani halászat hálló-változatait szeretném kültéri játékok, képében élővé és ismertető tábláikkal pedig a szülők számára is közismertté tenni.
Az egyik ilyen látványelem a „szögedi varsamászóka” idén már el is készül…
Ezekkel a látványos és szórakoztató játékelemekkel visszaadhatunk Városunknak valamit abból az elveszett hangulatból, amitől a folyószabályozás elsöprő technokrata öntudata, majd a kommunizmus, végül pedig legutóbbi éveink gengszter-, és módszerváltásának kilúgozó, internáci szellemisége fosztott meg bennünket.
Egy polgári demokráciában a személyes adakozásnak és jótékony fölajánlásnak hagyománya és teremtő ereje van. A következő ilyen városi játszótér kialakításához, arcelemeinek fejlesztéséhez, valamint értelmező tábláinak kihelyezéséhez minden tehetős szegedi polgár fölajánlására (de akár saját célú megrendelésére is) számítok.

Tisztelettel:
Dr Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke
www.ujszeged.hu  
dr.szabolaszlo@freemail.hu  
30 / 20 741 70

(1) Bitó János síremlékét – minden küzdelmem ellenére – bulldózer dúrta szét, majd zúzógép törte össze két esztendeje a Gyevi temetőben… Útalapnak adták el, így minden bizonnyal autópályánk őrzi emlékét

Szeged, 2007. Új kenyér hava (aug.) 21.-én


A tárgyi emlékek állítására az adományok kezelését a Magyar Kulturális Örökség Alapítvány vállalja föl. MKB Számlaszáma: 10300002-28522939-00003285 Az „1%” is sokat segíthet!









Támogatók:

Haász Ákos
Szalai Tamás
Enteriőr…

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Vadételek

Tóth Béla

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Kilófaló sütemények

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Az Adriától Amerikáig

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Kilófaló lakomák

Kilófaló finomságok

Mangalica

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Gabonakonyha

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Bioételek gabonából

Halételek

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja