2010-05-20. - Pünkösd
Pünkösdölő, május 24.
"Megjelent a pünköst napja
Mellyet Krisztus ígért vala
Midőn mene mennyországba
Mindenek láttára."
A keresztény egyház egyik fő ünnepe népünk tudata szerint a tavasz teljesedése. Az Emlékpark már pünkösd hétvégéjén programokkal várja vendégeit (szombaton és vasárnap dudamuzsika, vasárnap a szegvári asszonyok lakodalmas kalácsot sütnek), pünkösdhétfőn pedig egész napos rendezvényt szervezünk e jeles alkalomra.
Húsvét után ötven nappal (gör. pentekosztész=ötvenedik) Jézus felment a mennybe és elküldte apostolainak a Szentlelket. A szegedi nagytájon is gazdag hagyományok fűződtek az ünnephez. A XIX. században még általános volt pünkösd szombatján a Tiszában való fürdés, és ha ez hajnalban történt, úgy tartották, a fürdőzőt elkerüli minden betegség. Piros pünkösd hajnalán általános volt a bodzázás: zöld ággal (fűzzel, bodzával) ékesítették fel az emberek a házuk táját, volt, ahol pünkösdi rózsából font koszorúval ékesítették fel a bejáratot. A hiedelem szerint az Isten haragja (a villámlás) így elkerüli a házakat.
Legszebb hagyomány a pünkösdölés volt, amikor a gyermekek "legszebb ruhájokba öltözvén házrul-házra jártanak és apró táncolások között énekeltek."
Pünkösdölőre vár Ópusztaszer
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark évek óta hagyományos rendezvényén idén nem csak pünkösdi királynéjárás és pünkösdi királyválasztás lesz, hanem az is eldől, hogy ki az „erős embör", „dógos asszony" és „ügyes gyerök".
A pünkösdi készülődés már szombaton és vasárnap elkezdődik az ópusztaszeri skanzenben, ahol dudamuzsika kíséretében szegvári asszonyok mutatják be a lakodalmas kalács sütésének fortélyait.
Hétfőn reggel régi szokás szerint bodzaágakkal díszítik a skanzen házait, majd zenés hírelésre indulnak, szekéren. A pünkösdi királynéjárást lovas vetélkedés követi, a pünkösdi király címéért. A legények ügyességi próbákkal, virtuskodással döntik el, ki a legrátermettebb. A rendkívül látványos verseny győztesét régebben igen nagy becsben tartotta a közösség: egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, minden kocsmában "ingyen rovása" volt (vagyis a község fizette a fogyasztását), lovát, marháját társai őrizték, apróbb vétségeiért pedig testi fenyítéssel nem illették.
A lovasok erő- és ügyességi próbái után a vállalkozó szellemű vendégek is megmérethetik magukat az „erős embör", „dógos asszony" és „ügyes gyerök" címekért. A skanzenben egész nap pünkösdi vonós-, „klárnétos-", alföldi tekerős muzsika szól, és táncos jókedv, étel-ital, kézműves vásár várja az érdeklődőket.
Programok pünkösdhétfőn:
10.30 Bodzázás a skanzen házainál
11.00 Zenés hírverés az Emlékparkban, szekéren
11.30 „A pünkösdnek jelös napja..." - Pünkösdölő, ahogyan régen volt, az ópusztaszeri iskolások előadásában
11.45 Skót hagyományőrzők bemutatkozása a nagyréten
12.30 „Pünkösdi királyság" - Lovas virtus, ügyességi próbák a nagyréten
13.30 Két legenda, misztérium játék a dicsőséges feltámadásról, az Impro Stúdió előadásában
14.30 Honfoglalás kori haditorna a Nomád parkban (külön belépővel)
15.00 „Erős embör", „dógos asszony", „ügyes gyerök" - Látogatói próbák kicsiknek és nagyoknak
15.45 „Pista bácsi" mesél
16.00 Néptánc bemutató az üllési Fonó Néptáncegyüttes előadásában
A skanzenben egész nap:
Kézműves kirakodóvásár, mézeskalács díszítés, alföldi tekerős és „klárnétos" muzsika, étel-ital.
Időpont: 2010. május 24., hétfő, 09.30 - 18.00
Helyszín: Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Bővebb információ: http://opusztaszer.hu/
Képek a 2009-es Pünkösdölőről
