2026. Ígéret hava (Május) 01.-e - Fülöp, Jakab, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2022-08-01 - Itt az Iszlám Újév – mától 1444-et írnak…

Itt az Iszlám Újév – mától 1444-et írnak…

Itt az Iszlám Újév – mától 1444-et írnak... vagy talán írunk mi is lassan...

Európa haldoklik... a kereszténység haldoklik... a saját időszámításunk sem stimmel...

Az iszlám újév, arabul رأس السنة الهجرية magyar ejtésében Rász al-Szanah al-Hidzsríjah az a nap, amely jelzi egy új év kezdetét az iszlám naptár szerinti évben.
Ez az ünnepnap, amikor az évek száma eggyel növekszik, azonban nem hozható könnyen összefüggésbe a keresztény naptárral, hiszen hold-kör alapú.

Az első hónap a Muharram. Az első iszlám év 622-ben Mohamed próféta Mekkából Medinába való vándorlásával, hidzsrával vette kezdetét.
AZ ISZLÁM KEZDETE – ÉPPEN 1400 ESZTENDEJE történt a keresztény Nap-alapú naptár szerint... Az iszlám „naptár” tulajdonképpen „holdtár” !!!

1444 - a kép közepén a(z új)hold, az iszlám időszámítás alapja... tunézetben

Mohamed próféta halála után a hithű veje, Ali ibn Abi Tálib, azaz Ali kalifa javaslatára a hidzsra ( الهجرة ) lett a holdhónapokban számoló muszlim naptár kiinduló napja.
Az iszlám mindent e szerint számít. Az ima, a böjt (ramadán), a mekkai zarándoklat (haddzs) időpontjának dátumait mind a Hold-naptár alapján kell számítani.

Itt az Iszlám Újév – mától 1444-et írnak…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Globalizációs végjáték

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Kilófaló finomságok

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Dankó Pista

Juhételek

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tóth Béla

Péter László: Szegedi számadás

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Varga András: A régi Szeged