2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2023-10-04 - A Gergely-naptár napján

A Gergely-naptár napján

MAG (OKTÓBER) HAVA 4.-ÉN TÖRTÉNT A GERGELY-NAPTÁR BEVEZETÉSE…

1582 OKTÓBER 4.-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN LÉPETT ÉLETBE OLY MÓDON, HOGY A KÖVETKEZŐ NAP BÁR PÉNTEK LETT,
DE OKTÓBER 15.-E. A KETTŐ KÖZÖTTI NAPOK PEDIG ABBAN AZ ESZTENDŐBEN KIMARADTAK…

XIII. Gergely – Ugo Buoncompagni, a(z általa készíttetett) gregorián naptár bevezettetője.

A rómaiak eredetileg egy Hold járásán alapuló 10 hónapos naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt.
Az évük így 295 napból állt. E régi naptár emlékét őrzik a latin számnévből képzett máig téveteg-beteg hónap-nevek: 
september – 7 majd october – 8 és november – 9 meg december – 10;
Az esztendő első hava pedig a Hadisten Hava, a március volt. 

Alexandriai Szószigenész – (Σωσιγένης) volt Julius Caesar csillagásza, aki idősebb Plinius szerint az Ab urbe condita
709 március 1.-jén, utóbbi időszámításunk szerint i.e. 43-ban bevezetett julián(usz) naptár tervezője…

XIII. Gergely 1572-ben lépett Szent Péter trónjára. Ő vállalta magára a naptármegújítást is.

Magyarországon az 1588-as diéta iktatta törvénybe a Gergely-naptár használatát, amit a protestánsok elutasítottak:
a legtovább a máramarosi református egyházkerület ellenkezett, ahol 1623-ig a Julián-naptár volt érvényben.

Európában utolsóként Görögország vezette be a Gergely-naptárt 1923-ban…
Éppen ma kerek 100 esztendeje !!!

A Gergely-naptár napján < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Tóth Béla

Péter László: Néprajz, népműveltség

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Mé piros a gólya csőre?

Péter László: József Attila Szegeden

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Balázs Imre: Béketelep története

A magyar szürkemarha

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Szárnyas ételek

Bogár László : Bokros újratöltve

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Juhételek

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak