2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2023-11-13 - Anakreóni dal

Anakreóni dal

Enyészet (november) hava 14.-én…

Enyészet hava (november) dermedésében is meglelni a derűt, örömmel ajánlhatjuk Szöged szülöttének „hűs derű”-jét.
Darvadozzunk hát együtt Gyalunkkal meg Anakreónnal !

Jean-Léon Gérôme : Anacréon Bacchus et l’Amour (Musée Louvre-Lens à Lens, Pas-de-Calais)

ANAKREÓNI DAL

November hűs derűje
Még néha tündököl ránk
S az őszi hold ezüstjén
A régi nyár bucsúzik.
Késő szüret se hív már
S korán köszönt az alkony
S a dérvert őszirózsák
Halálosan fehérek.
Sebaj, ha jő az estve,
Az álmok visszatérnek
És kísérteti búsan
Zenél a szél a parton,
A parton, mely mienk még.
(A másik is mienk lesz,
Hol a szelíd halál vár
Magányos ciprusával
És néma kőkereszttel.)
Addig, bús cimboráim,
Tűnt esték mámorától
Szelíden ittasuljunk,
Míg a mély Léthe árja
Még messze zúg az éjben.

Juhász Gyula e költeménye a Szeged lapban jelent meg először,
1920 Enyészet (november) hava 14.-én. A Nefelejcs kötetébe is beválogatta.

A Teószi Anakreón vagy Téioszi Anakreón (Ἀνακρέων ὁ Τήϊος) nevét
gyakran írták hibásan a németmajmolók, meg a mai angolmajmolók is.
De helyesen, hellénül meg magyarul csakis hosszú záró „ó”(megá)val íratik. 

Anakreón fejszobra (csonka mellszobra) a Louvre-ban

Teósz azaz Téiosz (görögül Τέως; helyi népnevén Τήϊος) ióniai városban született Kisázsiában (Asia Minor).
A perzsa hódítás elől vándorolt ki Téiosz gyarmatvárosába, Abdérába i. e. 545 körül. 
Élete java részét Szamosz (magyarul Számos) szigetén töltötte,
Polükratész (Πολυκράτης) türannosz bizalmasa és udvari költőjeként.
 

Anakreóni dal < Katt ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Cukor Blues

Péter László: Radnóti Miklós

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

George Soros - könyvhirdetés

Varga András: A régi Szeged

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Szárnyas ételek

Az Adriától Amerikáig

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

A tudás még nem bölcsesség

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)