2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-05-30 - Hősök Kapuja

Hősök Kapuja

1937. Ígéret (május) hava 30.-án a kormányzó jelenlétében avatták föl 12 ezer szegedi hősi halott emlékművét, a Hősök kapuját…

A Hősök kapuját, 12000 szegedi hősi halott emlékművét, 1937. május 30-án a kormányzó jelenlétében avatták föl.
Klebelsberg elgondolása volt, hogy az épülő Fogadalmi templommal és a Dóm téri épületekkel összhangban a tér előterét, a Gizella teret, a mai Aradi vértanúk terét is ki kell alakítani. Terve szerint a térről kiinduló Boldogasszony sugárút két első épületét, az újonnan fölépült tanítói internátust (ma Ságvári Endre gimnázium) és az egykori DEMKE-palotát, a későbbi Horthy (ma József Attila és Irinyi János) kollégiumot hatalmas, hármas nyílású kapuval össze kell kötni. Az évekig tartó tervezgetés során városkapunak, palotakapunak nevezték. Végül Pálfy József polgármester 1936 tavaszán javasolta, hogy Hősök kapuja legyen, és az összes szegedi hősi halott emlékét hirdesse. A további munkát e gondolat irányította...

Hősök Kapuja < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kilófaló finomságok

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Juhételek

Az élő Árpádok

A magyar szürkemarha

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Szárnyas ételek

A leves hazudik

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Oláh Miklós: A Csillagépület

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Mé piros a gólya csőre?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink