2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-06-17 - Izland Napján

Izland Napján

Nap (június) hava 17.-én… éppen 80 esztendeje…

1944-ben e napon Izland – ahogy ők ejtik Ísztland – kikiáltotta a függetlenségét.

Tévetegen Izland izlandiul helyesen Ísztland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Szkótország között, a Feröertől északnyugatra, a két hatalmas kéreglemez – az eurázsi meg az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az (indoeurópai nyelvcsaládba tartozó) izlandi nyelv. Fővárosa és eggyben legnépesebb városa Reykjavík.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó kathólikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt gyilkolták le, ugyanis az izlandi papok – igen egészséges férfiakhoz illendően – nem tartották a betegesen buzerantos cölibátust.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Engedékenységből hát 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait… 

1940 április 9.-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően az örök sumák angol csapatok partra szálltak Izlandon és megszállták azt. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikai gyarmatosítók váltották fel.

1944-ben igen jól időzítve az ísztlandiak népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944 június 17.-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd – bizonyára nem kevés amerikai nyomásra – 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak is.

Izland Napján < Nyisson ide !

Akit pedig mindez nem érdekel, annak ott van mai szülinaposunk Örök Üzenete :

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gyökerek és fények

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Tóth Béla

Bioételek gabonából

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Magyarország felszámolása

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Cukor Blues

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: József Attila Szegeden

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista