2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-06-27 - MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT ?

A SZOVJETUNIÓ MEGTÁMADÁSA NAPJÁN...

MIÉRT TÁMADTUK  MEG A SZOVJETUNIÓT?

Az évfordulóján igazán érdemes elgondolkodni rajta… (Sz.)

QUE  BONO?

Ezen ugyancsak el lehet, sőt kell gondolkozni. Ugyanis az okok lehetnek nyiltak, vagy titkosak, fontosak, lényegtelenek, komolytalanok. 
Fel kellett hoznom ezt az örökzöld témát, mert a Budapesten megjelenő, angol BBC magyar nyelvű “HISTORY” folyóirata megint a “bűnös nemzet” fogalmát akarja feléleszteni – nehogy elbízzuk magunkat. Ez a hazánk ellen indított általános támadásnak az egyik alkotó eleme.

Abból induljunk ki, ami nyilvánvaló. Ha nem lépünk be a  szovjetellenes háborúba, Hitler hazánk megszállása mellett döntött volna, kényszerűségből. Addig, amíg jól mentek a  dolgok, nem akart a győzelemben osztozkodni Magyarországgal. Úgy vélte csak a finnekre, szlovákokra és a románokra (oláhokra Sz.) volt szüksége a győzelemhez. Különösen barátjában, Antonescu román (oláh Sz.) diktátorban bízott s feltehetően, a győzelemből kimaradó magyaroktól visszavett Észak-Erdélyt lett volna Antonescu jutalma.

Oláhország (Rumánia) területi változásai (1859-2010), amelyről látható, hogy volt már Ogyessza meg Nyikolajev is oláh terület…
Azok is épp úgy oláh vidékek, mint Kolozsvár meg Várad… (Sz.
)

1941 őszén már a vakok is világosan látták, hogy nagy katlancsaták és győzelmek ellenére, a németeknek nem sikerült megtörniök a vörös hadsereg gerincét. Tudomásukra jutott már a távolkeleti hadsereg nyugatra szállítása is, amely döntően befolyásolta a háború  kimenetelét. Tehát minden  katonára szüksége volt a  német hadseregnek a tervezett 1942 évi “mindent eldöntő” támadáshoz…

MIÉRT TÁMADTUK MEG A SZOVJETUNIÓT ?





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Bogár László - Hálózatok világuralma

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Az Adriától Amerikáig

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

10 nap az Iszlám Államban

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Vadételek

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged