2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-07-04 - A Háttíni Csata napján

A Háttíni Csata napján

ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 4.-ÉN E NAPON…

1187-BEN ZAJLOTT A HATTÍNI CSATA, A KERESZTES HÁBORÚK EGYIK FORDULÓPONTJA, AMELY A GUIDÓ (GUY DE LUSIGNAN) JERUZSÁLEMI KIRÁLY VEZETTE KERESZTÉNY HADAK ÉS A SZALÁH AD-DÍN EGYIPTOMI SZULTÁN VEZETTE MUZULMÁN SEREG KÖZÖTT ZAJLOTT „HATTÍN SZARVAI”-NÁL, TIBÉRIÁS VÁROSTÓL 10 KM-RE NYUGATRA.

Gustave Doré rajza a Hattíni csatáról

A CSATA A MUZULMÁNOK TELJES GYŐZELMÉVEL ZÁRULT, JERUZSÁLEM HADEREJÉNEK NAGY RÉSZE ODAVESZETT AZ ÜTKÖZETBEN, ÍGY A CSATA LÉNYEGÉBEN EGYENES ÚTON VONTA MAGA UTÁN JERUZSÁLEM ELESTÉT.

Szaláh ad-Dín

Szalah ad Dín 17 fiút és egy leányt hagyott hátra. Utódai, az Ajjúbidák benne tisztelték hatalmuk alapítóját. Mivel Jeruzsálem visszafoglalása után Szaladdin és katonái civilizáltan és türelmesen bántak a város lakóival, Szaláh ad-Dín mint nemes és lovagias ellenfél maradt meg a Nyugat történelmi emlékezetében.

A kurd származású An-Nászír Szaláh ad-Dín Júszuf ibn Ajjúb, egyszerűbben Szaladin 1137-ben született Tikritben. Egyiptomi hadvezérként Egyiptom és Szíria első szultánja, az Ajjúbida Birodalom megalapítója, a világtörténelem egyik legtehetségesebb hadura.

Iszmáil al-Jazari 1185-ös miniatúrája
Iszmáil al-Dzsazari 1185-ös miniatúrája

A nevében szereplő ad-Dín az Örményországi D(o)win városra vonatkozik, ahonnan származtatta magát.

1187-ben Mag (október) hava 2.-án Szaláh ad-Dín (صلاح الدين) gyatrábban szólva Szaladin, Egyiptom és Szíria uralkodója elfoglalta Jeruzsálemet,
ezzel „adva okot” a III. keresztes háború megindítására...

A Háttíni Csata napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Oláh Miklós: A Csillagépület

Cukor Blues

Kenyér és Bor

Globalizációs végjáték

Péter László: Radnóti Miklós

Tóth Béla

Bálint Sándor - A szegedi paprika

A hű folyó

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Tápai Antal : Életutam

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Péter László: 14 írás József Attiláról

A magyar szürkemarha

Az Adriától Amerikáig