2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-07-15 - Passuth László szülinapján

Passuth László szülinapján

Áldás (július) hava 15.-én…

1900 július 15.-én született Passuth László magyar író és műfordító Budapesten. 

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. 
Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 
1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. „Kincses Kolozsvár” inspiráló szellemisége,
gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját.
Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

passuth_hivatalnok.jpg

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre. 
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben.
Monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg,
hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba,
nagy ünneplésben volt része: úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.

Passuth László szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: József Attila Szegeden

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Mr. Trianon

Tömörkény István: Hétről hétre

Magyarország felszámolása

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Gabonakonyha

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Varga András: A régi Szeged

Manipulált mértéktelenség

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: A város cselédje