2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-09-06 - Székely Hymnus – a szerzője halála napján

Székely Hymnus – a szerzője halála napján

A Székely Hymnus Szegeden született !
De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…
1922 szeptember 6.-án… 26 évesen…

Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.

Minden magyar kegyelettel emlékezik ma az oláhok üldözöttjére, a mai „kül-magyarra”, aki a csonkországba menekült a kirekesztő Trianon terrora elől…

1922-ben, mindössze eggyetlen esztendővel a Székely Hymnus születése után Szegeden hagymázban (typhus-ban) húnyt el Mihalik Kálmán orvos,
a zeneszerző, éppen e napon.

Mihalik Kálmán Szegeden írta meg Csanády György szövegére a Székely Hymnus zenéjét.

De hogyan is lehet ez ?
Mihalik Kálmán az olájok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre…
Kolozsvár kifosztott egyetemével egyetemben…

Mihalik Kálmánt Szegeden húnyt el. Igen ifjan, 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót,
megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.

Nevét ma egy, a tehetséges erdélyi fiatalok támogatására létrehozott alapítvány viseli.
2009-ben a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát,
ekkor Mihalik Kálmán is díszsírhelyet kapott.

Díszsírhelye a Szegedi Belvárosi Temető főbejárata mellett található.

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója és felesége.
Közbül ez írás szerzője és két legapróbb gyermeke. (2017)

A Székely Hymnus 1922 május 22.-én Budapesten csendült föl nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban 2017-ig semmit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte…
A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntöttem Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban,
a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz !
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák (amely ma éjjel is idegen rigmusokra részegedik) …
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza…

Székely Hymnus – a szerzője halála napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bogár László - Hálózatok világuralma

Kilófaló lakomák

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Helyünk és sorsunk Európában

Cukor Blues

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kilófaló finomságok

Magyarország felszámolása

Bogár László : Bokros újratöltve

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Péter László: A város cselédje

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Az élő Árpádok

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Globalizációs végjáték

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai