2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-01-25 - Ignácz Rózsa szülinapján

E napon született…

1909 január 25.-én született Kovásznán Ignácz Rózsa magyar színésznő, író, műfordító.

31150473_2079187025662198_266518973_n.png

Édesapja, Ignácz László szavajárása volt, hogy
Úriember lefelé nem tapos, felfelé nem dörgölődzik… 

Amikor valaki, a sok száz holdas nagyságos és méltóságos asszonyok közül Kovásznára érkezése után megkérdezi tőle, „és mondd drágám, nektek Makkaiaknak hol vannak a birtokaitok?” Kornélia asszony nemes egyszerűséggel a homlokára mutatott az ujjával, és csak annyit mondott: itt. 

Ignácz Rózsa 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt.
A Nagy Vörös Terror idején tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Ajánlott olvasmány Laborfalvi Rózáról meg a magyar színészet kezdeteiről :

Mottóul is illene mindeggyik könyvébe :

„Egyike azon nagyjainknak, akit méltatlanul mellőztek idehaza és odahaza egyaránt évtizedekig.
Neve, életútja, munkái, sajnos még ma is alig-alig ismertek, pedig minden könyve kötelező házi olvasmány lehetne minden magára valamit is adó magyar ember számára !” (Kocsordi Nagy Béla)

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak.
Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Oláh nyelvből is készített maradandó műfordításokat.

Ignácz Rózsa szülinapján < Nyisson ide ! 

IGNÁCZ RÓZSA MŰVEI

  • Anyanyelve magyar (regény, 1937)
  • Rézpénz (regény, 1938)
  • Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
  • Született Moldovában (regény, 1940)
  • Erdély lelkeA hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
  • A bujdosó (elbeszélés, 1942)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Globális uralmi rend

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Kilófaló finomságok

Tömörkény István: Hétről hétre

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Kecske ételek

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

10 nap az Iszlám Államban

Mr. Trianon

Péter László: Radnóti Miklós

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában