2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-04-29 - Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada

Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada

100 esztendeje e napon olvashatták először eleink… Az örök ballada‘t

Juhász Gyula és a nők– Vates

Az örök ballada

Mikor Koppányt, az utolsót,
Vitték büszke Esztergomba,
Halottan is kimagaslott
S fölnézett a Csillagokra.

Sírt a Föld, amerre mentek,
Sírt az Ég, amerre jártak,
Virágai, Csillagai
Hervadoztak Ősi Nyárnak.

İdegeni lovagoknak
Tüzes vassá vált a páncér,
Magyar máglyák mind kihunytak,
Kár ezután ennyi lángér’.

Szüzek sírtak és a vének
Vérharmatos sebe áradt,
Ázsiai messze rónák
Kútfeje is mind kiszáradt.

Messze sírok fölzokogtak,
Messze kanca fölnyerített,
Vörös lőn a Hold s a dombon
Száz lidércnek lángja intett.

Esztergomban kiszögezték
Négy világtáj fele testét,
Észak, Kelet, Nyugot és Dél
Dögmadara mind kikezdték.

Magyar İsten, Öreg İsten
Nézte némán, ült az Égben.
Koppány lelke szállt a szélben,
Szállt az éjben, szállt a Fényben…

Szállt a Földre, szállt a Vízre,
Szállt Szivekbe, szállt Jövőbe.
İgric ajkán halhatatlan
Sóhajtásunk lőn Belőle !

Juhász Gyula, 1925

Az örök ballada – Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1925 április 26.-ai számában jelent meg.
Közölte még a Pásztortűz 1925 május 17.-ei, majd utóbb a Délmagyarország 1928 október 14.-ei száma is.

Az örök ballada megjelent a Hárfa (1929) kötetében is (a 165.o.-n).

Az utolsó sorokhoz tanulságos párhuzam a korábbi Föltámadott költeményből :

Folyton lenézett, búcsút mondva halkan
És fájó szívvel szállt a szűz magasban.

Kerek 100 esztendeje kerekedett – Az örök ballada < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Kálmány Lajos

Péter László: A város cselédje

Varga András: A régi Szeged

Tápai Antal : Életutam

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Kenyér és Bor

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Magyarország, a vonakodó csatlós

Oláh Miklós: A Csillagépület

Kilófaló sütemények

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Helyünk és sorsunk Európában

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Gabonakonyha