2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-09-22 - Vedres István 260. szülinapján

Vedres István 260. szülinapján

Ezen a napon ...

„Most jer : bölcs eleink hamvait tiszteljed,
Virágot szórj rájuk! - Tettüket kövessed!"
        (Vedres István)

1765. szeptember 22-én született Vedres István.
Varassányi Vedres István Szeged szülötte, mérnök, gazdasági és műszaki szakíró, szépíró, aki sokoldalú tevékenységével
meghatározó szerepet játszott Szeged fejlődésében. (Szeged, 1765. szept. 22. – Szeged, 1830. nov. 4.)

Ő volt a magyar nyelvű, gazdasági műszaki irodalom egyik megteremtője.
Tanulmányait a pesti tudományegy. bölcsészeti karán, majd a Mérnöki Intézetben végezte, s 1786-ban szerzett mérnöki oklevelet.
Szeged város mérnöke, majd főmérnökeként közmunkák irányításával foglalkozott.
Úttörő munkát végzett a futóhomok megkötése terén Csengele határának fásításával (1789).
Később a Szőreg-Gyála határában 3600 kh-as területén vízrendezésével és ármentesítésével országos hírű mintagazdaságot szervezett (1808).

A Soroksár – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged vonalvezetésű Duna-Tisza-csatorna
és a szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár érdekében írt gazdasági-műszaki röpiratot (1805).
Számos csatornaterve közül a tiszántúli árapasztó csatorna tervét nyomtatásban is közreadta (1830).
Víztárolók létesítését, öntözéses gazdálkodást, a rizstermelés és a tógazdálkodás fejlesztését javasolta.
Vízgazdálkodási javaslatainak Széchenyire való hatása közvetlenül kimutatható.
Varassányi Vedres István a Szegedi Városháza tervezője is.

Vedres István városházi terve

1799 augusztus 30.-án történt a Vedres tervezte Szegedi Városháza alapkőletétele.

Az új városházát 1799 és 1804 között építették fel Vedres István tervei alapján. 

Közgazdasági írásaiban a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára.
Mint szépíró Dugonics András körének tagja volt.

Vedres István látképe a szegedi várról

Vedres István szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Magyarország, a vonakodó csatlós

Az élő Árpádok

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

10 nap az Iszlám Államban

Péter László: Szegedi számadás

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Mr. Trianon

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”