2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-09-24 - Sinka István születése napján

Sinka István születése napján

Föld (szeptember) hava 24.-én …

1897-ben e napon született Sinka István Nagyszalontán. († 1969)

Kossuth-díjas (1990) népi írónk és költőnk ma is ismeretlen.
Agyonhallgatják, amíg propagandista módon ma is a nemzetvesztés és a kommunizmus mestereit sulykolják, hogy tovább gyöngítsék a magyart.

Mit is adott Nagy-Szalonta a Magyar Hazának ?!

Nagyszalonta Arany János után Sinka Istvánt adta a Magyar Irodalomnak…

Nagy-Szalonta zászlaja a csonka-Árpád-sávos fehér-piros-fehér…

Azután jött Trianon Terrora… de Nagyszalonta még mindig, máig is 60 % magyar !
Hol vannak ma a Wilson-i néptöbbségi elvek ? Hol van az EU igazsága ? Itt volna már az ideje egy méltó népszavazásnak :
Hova is kíván tartozni Nagy-Szalonta ?! Itt az ideje : Igazságot Magyarországnak !!!

A magyar Nagyszalonta látképe a piaccal (1914) … no meg talán épp a Fekete Bojtárral…

Az erdélyi írók és a parasztírók máig sem kerültek be a közotatásban az illő helyükre… – Egészen nyilvánvaló :
Rendszerváltás az irodalomban máig nem történt ! A posztkommunista országrablók meg a cinkos internácik fasisztázzák
az országépítő(en) tisztes magyart ! Ma is a hazaáruló, internáci komcsi-libsi propaganda a menő… és mi magyarok máig tűrjük !
De elég ! Döntsük végre le a hallgatás falát !!!
Elég az antimagyar aknamunkából !!!
Elő a Valódi Magyar Írókkal !

Sinka István a Magyar Falu című magyar fajvédő újság pályázatára küldte be első verseit.
E lapban és ennek irodalmi mellékletében, a Virágoskertben rendszeresen jelentek meg írásai. 
Ma még nagyobb szükség lenne a magyar fajvédő újságokra, (nem csak az ukrán meg más fajvédő újságokra!)
még mielőtt az internácik fölfalatnak bennünket végleg a rasszista import söpredékkel…

 

Nagyszalonta: Toldi Miklós tér és piac. (1916)

1935-ben Barsi Dénes, Sinka István és Szabó Pál alapították a Kelet Népe folyóiratot.

1939-ben Püski Sándor Magyar Élet kiadója jelentette meg a Vád verseskötetét.

1945 után ellenállt a minden magyart terrorizáló és kirekesztő kommunistáknak, így hosszú időre kívül rekedt az irodalmi életen.
Ennek kapcsán érdemes azt is helyre tenni, ugyan mennyire volt a munkások és parasztok társadalma
az 50 éven át dúló Vörös Terror Magyarországon

Az antimagyarok áldozata lett, az internácik meg máig is feketelistázzák…
Tankönyveinkből – még a vidékiekből is – máig is kirekesztik.
Meddig tűrjük még az ételünket adó magyar gazda megaláztatásait ?!

Sinka István bihari ridegpásztor családban született, maga is bojtár, majd juhász volt Nagyszalonta környékén,
még a nyugat által gyalázatlan, csonkítatlan, Ezeréves Magyarországon… 

Sinka István születése napján < Nyisson ide !

Akit pedig a magyar irodalomnál a történelem jobban érdekel, annak is van mit ajánlanom :

A Brentai Diadal Napján...





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Kilófaló sütemények

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Balázs Imre: Béketelep története

Péter László: A város cselédje

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Mé piros a gólya csőre?

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Radnóti Miklós

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

A hű folyó

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

A magyar szürkemarha

Manipulált mértéktelenség

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák