2026. Ígéret hava (Május) 01.-e - Fülöp, Jakab, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-10-24 - Kálmán Imre születésnapja – A Magyar Operett Napja ?

Kálmán Imre születésnapja – A Magyar Operett Napja ?

2025. OKT. 24.
 
 

1882-BEN E NAPON SZÜLETETT KÁLMÁN IMRE OPERETTSZERZŐNK…

Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján, 2002-ben A MAGYAR OPERETT NAPJA‘vá nyilvánították a születése napját, október 24.-ét.
Ugyanezen a napon halt meg a híresebb Lehár Ferenc operettszerzőnk is.

De valóban ez a nap az illendő ?

Kálmán Imre (még Kopstein néven) Siófokon született, 1882. október 24.-én.

Kálmán Imre (Willinger Wilmos, 1924)

 

Kálmán Imre születésének a napja a mai napig vita tárgyát képezi, így e nap kijelölésére ezért sem éppen telitalálat.
1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon a budapesti zsidó születésű Koppstein Károly (1850–1921)
és a varasdi születésű Singer Paula (1853–1933) fiaként.
A vita onnan ered, hogy nem eldönthető a születése perce. A Koppstein családnál vendégeskedő nagybácsi megállapította,
hogy a baba éjfél után, azaz október 25.-én jött világra, az apa szerint viszont épp egy perccel éjfél előtt.

Magyar Operett Napja könnyedén kijelölhető remek más magyar operettszerzők születésnapja alapján is. Így szóba jöhet a leghíresebb 
Lehár FerencKacsóh PongrácHuszka Jenő hármasán túl Jacobi Viktor, Brodszky Miklós, Szirmai Albert, Ábrahám Pál, Gyöngy Pál,
Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Farkas Ferenc és Fényes Szabolcs is…

Kálmán Imre születésnapja – A Magyar Operett Napja? < Nyisson ide !

Ajánlott és tanulságos olvasmány :

LEHÁR FERENC is a HALÁLA NAPJÁN !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Kenyér és Bor

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Péter László: József Attila Szegeden

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

A hű folyó

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Mangalica

Péter László: A város cselédje

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: In prigione

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Ha Isten velünk, ki ellenünk?