2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-11-24 - Lőrincze Lajos szülinapján…

Lőrincze Lajos szülinapján…

E napon… 

1915 november 24.-én született Szentgálon Lőrincze Lajos

A névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés volt az élete.
Társszerzője volt a Nyelvművelő kézikönyvnek és A magyar nyelvjárások atlasza-‘nak.

Lőrincze Lajos fortepan 147196.jpg
Lőrincze Lajos magyar nyelvész, egyetemi tanár

1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, majd 1979-től a műsor szerkesztőbizottságának elnöke lett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédét
a közönség jóformán minden rétege hallgatta…

A Nyelvtudományi Társaság alelnöke volt 1953-tól, ezen belül a magyar szakosztály elnöke. 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett;
az MTA lapja különszámmal emlékezett meg róla, születésének 90. évfordulója alkalmából. Széles körben ismertté tette nevét a Magyar Televízióban készített nyelvművelő műsora. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora, a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel, műsorvezetője volt ennek az adásnak.

Szerkesztője volt a Magyar Nyelvőr mellett az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk folyóiratoknak is.
Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyűjtőmunkálataiban, amelynek összefoglalását 
A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere kötetben adta közre.

A Lőrincze Lajos név a 80-as évekre fogalommá lett !

Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvművelés állt, amelyről legrészletesebben az ugyanezen a címen megjelent kötetében írt…

„Nyelvművelésünk mostani szemléletét én emberközpontúnak szoktam nevezni, a régebbi nyelvközpontúval szemben. Emberközpontú – két szempontból is. Először: a nyelvi jelenségeket a nyelvet beszélő ember, a társadalom érdeke, célja szempontjából nézzük; a társadalmi hasznosság, felhasználhatóság dönt a helyes és helytelen, a jó és rossz kérdésében (…) Másodszor: a nyelvművelés tárgya nemcsak, sőt manapság főként nem a nyelv, hanem az ember. Legalábbis így kellene lenni.”

Budapesten húnyt el, 1993 október 11.-én.

Szülőfalujában Szentgálon, emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét.
A falu iskoláját is híres szülöttéről nevezték el…

Jellegzetes hanglejtése miatt már életében számos móka tárgya, céltáblája is lett…

Lőrincze Lajos szülinapján < Nyisson ide !

Akit azonban inkább a Külföld Nagyjai érdekelnek annak ajánlom :

Carlo Collodi szülinapján





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Írások a Nagyárvízról

Oláh Miklós: A Csillagépület

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Cukor Blues

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Magyarország, a vonakodó csatlós

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: In prigione

Gyökerek és fények

Tóth Béla

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Kilófaló finomságok

Gabonakonyha

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

A hű folyó

Varga András: A régi Szeged

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Mé piros a gólya csőre?

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink