2026. Ígéret hava (Május) 01.-e - Fülöp, Jakab, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2025-12-10 - Spanyol-Amerikai Háború – Párizsi Béke

Spanyol-Amerikai Háború – Párizsi Béke

1898 – Párizsban megkötik az Spanyol-Amerikai Háborút lezáró Párizsi Békét.
Ez is a világtörténelem egy keveset emlegetett fejezete ! Pedig igen fontos és tanulságos…

Az Amerikai Hadiflotta propagandarajza a Spanyol-Amerikai Háború idején…

A háborút lezáró Párizsi Béke értelmében Spanyolország átengedte az Amerikai Egyesült Államoknak a Fülöp-szigeteket, Guamot, Puerto Rico-t. 
Kuba pedig formálisan függetlenséget nyert, de az USA katonai és politikai ellenőrzése alá került…

A korabeli gúnyrajz igen találóan ábrázolja a kapzsi gyarmatosítást… azazhogy újragyarmatosítást…

Uncle Sam, azaz Amcsi bácsi magához kacsmar, amit csak bír…

De mindez hogyan is kezdődött ?

A spanyol uralom ellen évek óta folyt a függetlenségi harc Kubában, az USA pedig korábban is összeütközésbe került Spanyolországgal.
Az Egyesült Államok közvéleményét spanyolellenes propagandával befolyásolták az újságírók meg újságurak,
mint a szenzáció-turhálásban egymással is vetélkedő Joseph Pulitzer és William Randolph Hearst,
akik folyvást a „sárga újságírás” eszközét alkalmazták a kubai spanyol adminisztráció vitriolos kritizálására. 

A Sárga kölyök, akiről a sárga újságírás neve ered

No persze ezt a tendenciózusan gyűlöletkeltő, heccelődő újságírást illőbb magyarul „heccujságírás” néven emlegetni !
Ennek az öröksége ma a csaknem az egész világot megfertőzött szenzációhajhász, örökkön tódító nagyotmondó média-mágia…

Spanyol-Amerikai Háború – Párizsi Béke < Nyisson ide !

Aki pedig a világ mocskának történelme helyett a költészetben fürdene meg, annak ajánlom a keletkezése évfordulóján :

Krisztus a vargával

Mikor szamárnak hátán a szent városba tartott,
– Az üzletek bezárva, (s) virágosak a parkok –
Ahasvér varga ott állt a nép első sorába’
És tele tüdejéből rikoltozott : Hozsánna !

Mikor vörös gúnyában a nép elé vezették,
– A virgácsok bíborral borították a testét –
Ahasvér varga ott állt, és mint a bősz szelindek
A csőcselékkel együtt ordítozott: Feszítsd meg !

Mikor a föld megingott, az ég kárpitja megnyilt,
A százados megbánta az Ember Fia vesztit,
Ahasvér varga ott állt, – sáppadt a Nap, a Hold, –
S a mellét verve bőgte: Ez İsten Fia volt !

Mikor nagy néha, árván, e rossz világba téved
Valaki, aki bátor, igaz, jó és az élet
Hozsánnával, kereszttel és pardonnal fogadja,
Butaság, mindig ott vagy, mint Krisztussal a varga !

Vers a vargáról – Krisztus a vargával– Először a kolozsvári Pásztortűz 1922 december 17-24.-ei számában jelent meg Vers a vargáról címmel

Vers a vargáról avagy Krisztus a vargával < Nyisson ide !

A hagyomány szerint puszta kézzel, mások szerint a kaptafával ütlegelte a keresztfát cipelő Jézust. Ezért kell bűnhődnie szűntelen.
Juhász Gyula megrendítő versében nincs szó tettlegességről : virágvasárnap még ő is hozsánnával köszöntötte a jeruzsálemi nép közt a dicsőségesen bevonuló Megváltót, nagypénteken meg már ő is „Feszítsd meg”-et ordított. S mikor a kereszten függő Megváltót a természeti erők gyászolták,
már ő is rádöbbent: Ez valóban İsten fıa volt! A zárósorban pedig Juhász Gyula megszemélyesített „Butaság”-a incselkedve, rejtetten rímel (alliterál) a bolygó „Butadeus”-ra. Meggyőződésem, hogy itt Juhász Gyula játszık a kīnálkozó névvel-szóval – olvasójának műveltségét is csıklandozón próbára téve… (Sz.)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Mr. Trianon

Helyünk és sorsunk Európában

Kilófaló finomságok

Péter László: Szegedi seregszámla

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: Kálmány Lajos

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Tóth Béla

Balázs Imre: Béketelep története

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Mé piros a gólya csőre?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák