Hírlevéltár
2026-01-25 - Ignácz Rózsa születése napján...
Ignácz Rózsa születése napján
E napon született…
1909 január 25.-én született Kovásznán Ignácz Rózsa magyar színésznő, író, műfordító.
Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Ignácz László és Makkai Kornélia lánya.
Édesapja Ignácz László, hazafias szellemű református pap szavajárása volt, hogy
Úriember lefelé nem tapos, felfelé nem dörgölődzik…
Amikor valaki, a sok száz holdas nagyságos és méltóságos asszonyok közül Kovásznára érkezése után megkérdezi tőle, „és mondd drágám, nektek Makkaiaknak hol vannak a birtokaitok?” Kornélia asszony nemes egyszerűséggel a homlokára mutatott az ujjával, és csak annyit mondott: itt.
Ignácz László első bukaresti parlamenti fölszólalásakor a képviselő urat „erdélyies” akcentussal beszélt oláh nyelve miatt néhány regáti képviselő gúnyolódó beszólásokkal illette, mire a nagytiszteletű úr beszédének hátralevő 15 percét fejből, hibátlan latinsággal folytatta és fejezte be, a következőkkel indokolván a váltást: Az urak, amúgy is fennen hangoztatják Rómáig visszanyúló gyökereiket, önöknek biztosan nem okoz gondot az elmondottak megértése…
Ignácz Rózsa 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. A Nagy Vörös Terror idején tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).
IGNÁCZ RÓZSA MŰVEI
- Anyanyelve magyar (regény, 1937)
- Rézpénz (regény, 1938)
- Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
- Született Moldovában (regény, 1940)
- Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
- A bujdosó (elbeszélés, 1942)
- Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
- Torockói gyász (regény, 1958)
- Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
- Névben él csak (regény, 1977)
- Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)

Mottóul is illene mindeggyik könyvébe :
„Egyike azon nagyjainknak, akit méltatlanul mellőztek idehaza és odahaza egyaránt évtizedekig.
Neve, életútja, munkái, sajnos még ma is alig-alig ismertek, pedig minden könyve kötelező házi olvasmány lehetne minden magára valamit is adó magyar ember számára !” (Kocsordi Nagy Béla)
Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak.
Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Oláh (történelemhamisítón román) nyelvből készített maradandó fordításokat.
Ignácz Rózsa irodalmi öröksége a magyar közoktatásban máig sem szerepel, miközben hazaárulóktól hemzsegnek máig antimagyar iskoláink…
Ignácz Rózsa szülinapján < Nyisson ide !
Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!























