2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-02-21 - Az Anyanyelv Napján – Vajon ki tud urduul ?

Az Anyanyelv Napján – Vajon ki tud urduul ?

Jégbontó (február) hava 21.-én…

1952-ben e napon, jégbontó (február) hava 21.-én Dakkában a diákok föllázadtak az anyanyelvük teljes elnyomatása ellen. Ahogy a máig megszállt Kárpátalján meg a Fölvidéken ma tilos a magyar, úgy lett tilos Bengálban a bengáli. A rendőrség letörte a tüntetőket, öt diákot meg is öltek. 
A bangladesiek akkor az Anyanyelv Napjává nyilvánították e napot ! Ez lett utóbb az Anyanyelv Nemzetközi Napja.

Banglades javaslatára az ENSZ (UNESCO) egy kicsi kis késéssel – fél évszázaddal az anyanyelvi csata múltán – 1999-ben február 21.-ét 
Nemzetközi Anyanyelvi Nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. Az anyanyelvi világnapot annak emlékére tartják,
hogy 1952-ben Bangladesben (Muzul-Bengálban) az urdut nyilvánították az egyetlen hivatalos nyelvvé,
noha a bangladesiek többségének az anyanyelve a bengáli és Bengálban az égvilágon senki sem beszélt urduul…

Nyugat-Pakisztán ma már „csak” Pakisztán, Kelet-Pakisztán meg Banglades, azaz a Muzulmán Bengál.
Pakisztánt ma a sokszínű pakik lakják. De már lassan Angliában is a legnagyobb kisebbséggé válnak…
​​​​​​​Ők többnyire jól tudnak urduul… Ezt rejtőnyelvként remekül ki is használják az angolok ellen…

Ajánlott olvasmány : HOGYAN LETT LONDONNAK PAKI POLGÁRMESTERE ?

A pakik egyébként a „paki” megjelölést ma meg sértőnek ítélik. Nem is csoda! Ez legalább olyan sértő, mint például a „magyar”-t lemagyarozni, ahelyett, hogy körülményeskedve „magyarországi”-nak neveznénk őket. A pakik bizony jobb szeretik a „pakisztáni” elnevezést, hiszen ez jóval körülményeskedőbb és ezt legalább valamivel nehezebb is kimondani…
Talán jobban érthető lenne ez egy olyan Magyarországon, amely nem elveszti ezeréves területeinek több, mint kétharmadát (1920-ban), de inkább még hozzáhódít ugyanannyit, a Balkánról (Rácországból, Boszniából, Albániából, Moldovából, Dobrudzsából meg Galíciából) meg Lengyelországból, esetleg még Ausztriából, meg Olaszországból is… Francokat ! Na ennél sokkal képtelenebb képződmény Pakifölde.
Valami olyasmi, mintha mi magyarok most Egyesítenénk Magna Hungariát, Hungaria Maiort (Kunmagyariát) meg Hungaria Novát és követelnénk eggyetlen hivatalos nyelvévé a magyart !!! Nem ! Olyan, mintha mindezeken fölül létrehoznánk a Lapp-Magyar-Szárd-Baszk Uniót ! Lám !

Pakisztán egy Óriás Magyari Uniónál is sokkal képtelenebb képződmény !
Persze nem is nemzeti, hanem szigorúan vallási alapon…

De mit is jelent ez a mindent elöntő nagy álom : Pakisztán ?
Betűszóként eredetileg Pandzsáb-Afgán-Kasmír országát.
Pandzsáb felét már az alapításkor sikerült Indiából (vallási alapon) kikanyarintani.
A függetlenségért könyörgő Kasmírnak a felét pedig már régen meg is szállták, Afganisztánnal meg még mindig próbálkoznak… (Ez is oka a nem szűnő afgán zűrnek.)
A mi távoli hunza véreinket is leigázták már csaknem 50 éve. A Nagyvilágban senki nem sikoltott !
Azóta az Ő anyanyelvük sem „hivatalos”. Hiszen e hittel tákolt állam már így is csudasokszínű !

Pakisztán főbb népelemei

Képzeljük csak el, ha Magyarország nézett volna ki így a Nagy Háború végén, a Trianoni mészárszéken!
De Magyarország bő magyar többséggel, vallási és nemzetiségi egyenlőséggel is bátran és „szabadkőművesen” azaz liberálisan, vagyis „szabadon” szétdaraboltatott. Talán pont ezekért az erényeiért ! A franci sovinizmus ma is, mint a beton együtt tart bretont, flamandot, provanszált meg baszkot… az ott nem gond !

Pakisztánnak olvasztónyelvük az urdu. Ha lenne nyelvszabadság Pakiföldön, úgy több, mint 70 nyelvet tehetetnének „szabad”-dá, vagyis „hivatalos”-sá. Az urdu mindössze a lakosság 7 %-ának az első nyelve.

Összehasonlításul : Egy politikai döntéssel az egész Balkán (Görögországostul) Magyarországhoz csatolhatnánk, majd „joggal” kötelezővé tehetnénk a több, mint 7%-nyi magyar nyelvét hivatalos nyelvként !!! No ! Hát ilyen hatalmas a nyelvszabadság ma Naaagy-Urdu-országban…

No de mindez a zűr hogyan is kezdődött ?
Pakisztán kezdetben a muzulmán Bengált is uralma alá hajtotta Kelet-Pakisztán néven…

Alig 2000 km választotta el a „kétnyelvű” Pakisztán két darabját egymástól… – éppen mint Angliát Magyarországtól – de hát vannak,
akik mernek igazán nagyokat álmodni !
Ez az álom azonban mára Banglades néven egy új szabad állammá (f)oszlott.

Az egyébiránt éppen 116 (talán 117) nyelvű transzind(iai) (rém)álom vége lett az Anyanyelv Világnapja.

No és vajon mi újság a nyelvszababadság, azaz az anyanyelviség kérdésével a „Szabad Bengál”-ban ?

A paki béklyóból szabadult Banglades, a 43 nyelvű „független” ország.

Nagy kérdés persze, hogy az Anyanyelv Napján elnyeri-e végre a másik 42 kis nép is, az anyanyelvéhez, sőt esetleg a függetlenségéhez való jogot !?
Oraon, szadri, szantáli, mundari, kurux, radzsbansi, asszámi, garó, szilheti, mejtej, bisnupria, kok, borok, tippera, mizó, khumi, csin, mrú, arakán,
meg a csakma …
Csak ma ! De csak annak aki karakán !

A maradék Pakisztán (پَاکِسْتَان) meg ontja tömérdek magját (többnyire ingyenélőnek) a nyugati világba, míg otthon a középkorból az atomkorba lépett,
és a világon – Indián kívül – senki sem tiltakozott! (Bezzeg Irán a messze magasabb műveltségével, meg az éppen olyan,
de mégsem kizárólagos muzulmán hitével… atomról szót sem ejthet. Ilyen a modern jogegyenlőség a Földön.)

Egyre kevésbe vicces, ellenben egyre inkább valószínű, hogy hamarosan létrejöhet az új
„Nyugat-Pakisztán” a hajdani Anglia helyén a Brit szigeteken…

Ajánlott olvasmány : HOGYAN LETT LONDONNAK PAKI POLGÁRMESTERE ?

De hagyjuk a hódító, magyarokat is üldöző rasszista pakikat !

Mi lehet a mi dolgunk ?! Az Anyanyelv Nemzetközi Napján
Merjünk bátrabban, magyarabbul gondolkodni !
Esetleg… Őrizzük anyanyelvünk kincseit !
Sőt még a szép nyelvjárásainkat is …

Adott a recept :

Ha síránkozás helyett minden magyar őslakónak (meg kivándorlónak) lesz nyolc gyermeke,
hát eljöhet az idő, amikor végre újra magyar lesz a Kárpát-medence !!!

Sőt ! Az egész világ !!! 
Ilyen a liberális demokrácia !
Többség dönt ! Legalábbis a jogait bátran követelő többség !
Síránkozás helyett… illő, így tessék hát a Magyarnak szaporodni hamar !
Nem több a feladat hát: Többséggé kell lenni !

A magyar népességfogyás megállítható! – Tudatos gyermekvállalással…

Másokra való haszontalan haragvás helyett teremtsük meg a Magunk Birodalmát !
Bárhol a világon! Például : Itthon, a Kárpát-medencében !!!
De… Akár… több helyütt is ! Mint régen…
Magna Hungaria, Hungaria Maior meg Hungaria Nova…

A Magyar Igazság keresése megmarad nekünk, magyaroknak!
Ha Nyugat-Európa helyén végre létre is jön majd anglo-paki vezénylettel Nyugat-Iszlám Kalifátus…
Áll még Magyarország !!!

A dolgunk pedig – a Nagyvilágban meg a Kárpát-medencében is – magyarként akad épp elég !
A szűkebb meg tágabb hazánkra leselkedő veszély tömérdek… rengeteg !

https://www.ujszeged.hu/kepeslap2/kepeslap_Hiszek_Egy_Istenben_1.jpg
Míg fogyatkozunk, a teendőnk – Európa őreként – egyre csak szaporodik…

Fölkészülhetnénk hát alaposabban a következő 50-100 évre !
Hiszen kell egy erős Nemzet Európa élére !!!
Egy mélyrehatóan kiadós oktatási reformmal új életre kelhet Atilla Népe !
A soknyelvűség és a műveltség fényében uralkodhat végre… az Értés meg a Tudás Rendje !

Az Anyanyelv Napján – Vajon ki tud urduul ? < Nyisson ide !

Édesanyám nevenapján ajánlom 

Eleonora intelmeit !

Aki pedig tömény költészetre vágyik, annak itt van a ma

120 éves... Kérdés

Nagy ismeretlen, ó mondd meg nekem,
Magányos-e a szörnyű végtelen,
Egyedül állasz a világ fölött,
Mint óriás rab, örök számüzött ?

Mikor teremtő szent láz tüze éget,
Nem kutatod-e át a mindenséget,
Hogy valakire lelj, aki megért
S veled csodálja lelked remekét ?

Nem dobban-e meg óriás szived,
Mikor szavadra egy világ siket
S csak tűnő törpék néznek lábaidra,
Egek egébe néző örök szikla ?

Talán szived nincs. Közönyös szemed
E mély világ titkára rámered
S mint kevély jéghegy, csillogva úgy néz le
Hervadt rózsára, eltiport vetésre ?

Juhász Gyula, 1906





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Péter László: Néprajz, népműveltség

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Globalizációs végjáték

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: In prigione

Tápai Antal : Életutam

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Aranyszarvas földjén

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

A magyar szürkemarha

A hű folyó

Balázs Imre: Béketelep története

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Bioételek gabonából