2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-03-09 - Lénárd Sándor szülinapján – A római konyha

Lénárd Sándor szülinapján – A római konyha

E napon… Rákosi Mátyással eggy napon… csak 18 évvel később

1910 március 9.-én született Lénárd Sándor (Lénard Sándor, Alexander Lenard) Erzsébetvárosban Budapesten. Nagyműveltségű polüglott, német, latin, magyar, olasz és angol nyelven író zsidó-magyar orvos, költő, műfordító, művelődéstörténész, klasszika-filológus és főzésztörténész.

Lénárd Sándor alig tíz évet élt Magyarországon, hiszen a hazaárulásba bukott családja a Vörös Terror (történelemhazudón Tanácsköztársaság) eltakarítása után a vörösebb Ausztriába költözött. Lénárd a bécsi egyetemre járt, és orvosnak tanult, megnősült, és gyermeke is született. Amikor a Wehrmacht bevonult Ausztriába, már nem éltek a szülei, és a felesége is elhagyta, neki pedig zsidó származása miatt menekülnie illett. Lénárd Sándor Rómába ment.

A nácizmus elől a fasizmusba menekült. Bizony. Egyenesen a fasizmus fővárosába, Rómába menekült.
Zsidó származását nem hangsúlyozta, magyarnak vallotta magát, így Mussolini alatt nem is üldözték eggy percig sem…
Ilyen rettenetes volt az az agyongyalázott fasizmus…

Rómát átmeneti tartózkodási helyéül szánta, de a magyarok iránt különösen vendégszerető országban végül is 14 éven át maradt…

Rómában kötött barátságot a szobrász Amerigo Tottal, itt adta ki párszázas példányszámban első versesköteteit,
és itt ismerte meg Andrietta Arborio di Gattinarát, aki élete végéig társa maradt… majd hagyatékának gondos örököse is…

Lénárd Sándor Andriettával Rómában

A folyton borzalmasnak hazudott háborús évekről meg az örökkön gyalázott fasizmus éveiről ad személyes élményei nyomán színes képet. A fiatal orvos Bécsből menekülve, átutazóként, „csupán” vízumért érkezett Rómába, de addig is elvállalt minden munkát, még némi szélhámoskodással bélelt orvoskodást is, szigorúan üzleti alapokon… Hamar megszerette azonban az Örök Várost, az olaszokat, és persze az ételeiket is … A vendégszerető, fasiszta Róma pedig befogadta a magyar (titok)zsidót…

Római történetek – Nagyon tanulságos történet(ek)…

De ennél talán még sokkal érdekesebb, azazhogy bizonyosan ínycsiklandóbb A római konyha,
amely több mint szakácskönyv; művelődés- és főzéstörténet…

Apicius : De Opsoniis et Condimentis (1709) – az eggyetlen fönnmaradt római(kori) szakácskönyv

Aki hallgatná vagy olvasná…

Lénárd Sándor szülinapján – A római konyha < Nyisson ide !

Aki pedig maradna ma Magyar Földön, annak ím a ...

Szabadkai emlék

A szép, bús Szegeden születtem,
De a dajkám dala felettem
Szabadkán hangzott hajdanán.
Szabadka, víg, dalos tanyám,
Gondolsz-e néha a szegény
Két kis gyermekre, aki felnőtt
És nézi, nézi még a felhőt,
Mely felőled jön és feléd megy.
A két költőre, aki téged
Örökre emleget, szeret
És rímbe rótta rég neved ?

Az 1912-ben fölavatott szabadkai városháza tornya 76 méter magas ( korabeli képeslap )

Akkoriban az Ország harmadik legnépesebb városa volt Szabadka.

A két költő…, aki …
Örökre emleget, szeret
És rímbe rótta rég neved

Természetesen Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Halételek

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Varga András: A régi Szeged

Péter László: A város cselédje

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Vadételek

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Bioételek gabonából

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Dankó Pista

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér