2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-04-20 - SZELECZKY ZITA SZÜLETÉSE NAPJÁN

SZELECZKY ZITA 111. SZÜLINAPJÁN

E napon… Szelek (április) hava 20.-án született… Budapesten, 1915-ben …

Szeleczky Zita, Klára Terézia, magyar színésznő, a Vörös Terror üldözöttje.
Szülinapján érdemes elmerengeni rajta, miért is lett ő magyarként üldözött,
és hogyan nem került máig sem a méltón megérdemelt helyére a mi Magyar Emlékezetünkben ?!

A Kísértés (Tentazione) című olasz filmben (1942)
A Kísértés (Tentazione) olasz filmben (1942)

Szeleczky Manó (Emmánuel) és Négyessy Amália lányaként született…

A két világháború közötti korszak talán legbájosabb magyar színésznője, aki bátran fölvállalta honleányi hazaszeretetét, ezért a magyarüldözők kirekesztették… A magyarüldözőket meg máig sem rekesztette ki senki… De hát ilyen a magyar : Halálosan, önpusztítóan befogadó… 
Ezért is élnek vissza a türelmünkkel… annyian meg annyira…

Petőfi Föl a szent háborúra ! versének egy „Hungarista Est” keretében (1944 novemberében) való szavalatáért, az orosz-kozák (orosz-ukrán) támadás elleni védekezésre buzdító Petőfi-versért a kirekesztő antimagyar Szovjet Népbíróság a távollétében elítélte Szeleczky Zitát, aki egészen a kommunista bukásig Haza sem térhetett…

Milyen időszerű is ezt ma megint harsogni az orosz-kozák (ukrán) azaz a kis-orosz nagy viharban :

Sok az orosz, nagy a száma,
Mi haszna ?
Több lesz ott a magyar; talán
Száz is jut egy oroszra.
És ha volnánk kevesebben,
Mint azok :
Hála isten, minket hí ugy
A világ, hogy magyarok !

Ne féljetek, gyermekink, ne
Féljetek,
Nem szúr által dárdájával
A vad kozák titeket;

[…]

Ajánlott : PETŐFI : FÖL A SZENT HÁBORÚRA !

Ha egy bő 10 millió magyar valóban átéli Petőfi szózatát, akkor így nézne ki a mai Csonkánál éppen kétszer nagyobb Magyarország
(Dél-Fölvidékkel, Kárpátaljával, Észak-Erdéllyel meg kétmegyényi Bácskával) :

Gyáva vinnyogás, önsajnáló hazaárulás és defetizmus helyett itt az ideje méltón, Attila Népeként élni !!!

Szeleczky Zita számüzetésében 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat,
és föllépett emigráns német színházak előadásain is. 1949–1974 között a világ magyarlakta városait látogatta önálló műsoraival.

1993-ban a Legfelsőbb Bíróság felmentette az 1947-es koholt vádak alól, és teljes rehabilitációban részesítette. Még abban az évben Wass Alberttel együtt megkapták a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést. 1998 őszén hazatelepült. Érden élt és 1999 július 12.-én halt meg 84 esztendősen, gyermektelenül…

Végakaratának megfelelően Nekézsenyben, a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra.

SZELECZKY ZITA SZÜLETÉSE NAPJÁN





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Harmatszedés égi mezőkön

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Kilófaló lakomák

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Magyarország felszámolása

Helyünk és sorsunk Európában

Péter László: Szegedi számadás

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Globális uralmi rend

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja