2026. Föld hava (Szeptember) 18.-a - Diána, József neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-07-08 - A Zimonyi Csata napján…

A Zimonyi Csata napján…

A ZIMONYI CSATA AVAGY A SZÁVA-TORKI CSATA NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK (H)ŐSEINKRE !


E kisfilmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában…
de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot… 

A Zimonyi Csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között határainkon,
a Száva torkolatánál…
Zimonynál a magyarok vezére III. István volt.

A 15 esztendős III. István királyunk körüli bizánci ármány fonta hállóit. Nem volt könnyű élete, mert hamar ellenkirály került a trónra. A népszerű II. László elől III. István híveivel együtt Pozsony vidékére húzódott vissza. I. Manuél bizánci császárnak pedig terve volt, hogy az országot alattvalójává tegye, vagy akár meghódítsa, így háborút robbantott ki a két birodalom között.


III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni. Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt.
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben.
A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: 
„Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat,
amely a Zimonyi Csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A magyar sereg vezére, Dénes (Dionüsziosz) ispán alulbecsülte hagyományos könnyűlovasságunk erejét. A nehézlovasságában bízott.
Jelentős taktikai hibákat vétett. Ez vezetett a vereségünkhöz…

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget.
Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett.
Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

undefined

A Bizánci Birodalom 1173-ban

A bizánci-magyar ellenségeskedéseknek végül az vetett véget, hogy dinasztikus kapcsolat jött létre birodalmaink között.

Modern korunkban pazar filmmel emlékeztethetnénk gyermekeinket is történelmünk jeles eseményeire és őseink hősi helytállására.
Bizonyos vagyok benne, hogy a Zimonyi csata nagy mozifilmje – ahogyan a Pozsonyi Diadalé is – már a tervezőasztalon van…
Ugyan hol másutt lenne ?!

A Zimonyi Csata napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Vadételek

Péter László: Szegedi tudósítások

Globális uralmi rend

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: Szegedi számadás

Juhételek

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Harmatszedés égi mezőkön

Péter László: Bécsi hármaskönyv

A leves hazudik

Péter László: A város cselédje

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

George Soros - könyvhirdetés