2026. Föld hava (Szeptember) 19.-e - Vilhelmina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2026-09-06 - Borsody László, a vívómester szülinapján

Borsody László, a vívómester szülinapján

Föld (szeptember) hava 6.-án…  
E napon született Farmoson Borsody László őrnagy, a Magyar Királyi Toldi Miklós Honvéd Sporttanár- és Vívómesterképző Intézet egykori fővívómestere és aligazgatója. 

Borsody László őrnagy (Farmos, 1878 szeptember 6. – Budapest, 1939 január 25.) 

Pályafutása alatt vívómesterként 18 olimpiai és világbajnokot, 15 Európa-bajnokot, 8 katonatiszti Európa-bajnokot
és 103 magyar bajnokot segített hozzá a győzelemhez.

Borsodi László ( magyarszablya.hu )

Itt az idő minden Magyarnak megismerni a Magyar Kardvívó életét :

Borsody László, a vívómester szülinapján < Nyisson ide !

De aki inkább gyászolna ma, annak is akad emlékeznivaló :

Székely Hymnus – a szerzője halála napján < Nyisson ide !

A Székely Hymnus Szegeden született !
De legalábbis Szegeden halt meg… a Székely Hymnus zeneszerzője…
1922 szeptember 6.-án… 26 évesen…

Mihalik Kálmán anyai ágon csiki székely, atyai ágon meg kassai polgár volt. Mihalik Kálmán Oravicabányán született 1896 február 21.-én.

Minden magyar kegyelettel emlékezik ma az oláhok üldözöttjére, a mai „kül-magyarra”, aki a csonkországba menekült a kirekesztő Trianon terrora elől…

1922-ben, mindössze eggyetlen esztendővel a Székely Hymnus születése után Szegeden hagymázban (typhus-ban) húnyt el Mihalik Kálmán orvos, a zeneszerző, éppen e napon.

Mihalik Kálmán Szegeden írta meg Csanády György szövegére a Székely Hymnus zenéjét.

Csanády György szövegére Szegeden írta a dallamot Mihalik Kálmán.
A Székely Hymnus bizony Szegeden született!
De hogyan is lehet ez ?
Mihalik Kálmán az olájok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre…
Kolozsvár kifosztott egyetemével egyetemben…

Mihalik Kálmánt Szegeden húnyt el. Igen ifjan, 26 évesen…
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony kereste föl Gál Imre fafaragót,
megmutatva, hol is nyugszik himnusz-szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe is hozták a sírt.

Nevét ma egy, a tehetséges erdélyi fiatalok támogatására létrehozott alapítvány viseli.
2009-ben a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát,
ekkor Mihalik Kálmán is díszsírhelyet kapott.

Díszsírhelye a Szegedi Belvárosi Temető főbejárata mellett található.

A kopjafa mellett balról Kun László, a szülőház fölkutatója és felesége.
Közbül ez írás szerzője és két legapróbb gyermeke. (2017)

A Székely Hymnus 1922 május 22.-én Budapesten csendült föl nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján…

Mihalik Kálmán szülőházáról azonban 2017-ig semmit sem tudtunk. A hellyét senki nem ösmerte…
A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük, hogy végre „megkerült”. Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal. Magam az alábbi beszéddel köszöntöttem Őt és az eggybegyűlteket:

„Ki tudja merre, merre visz a végzet…”

Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk „anyaországában”, helyesebben és találóbban a csonkországban,
a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely Himnusz !
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák (amely ma éjjel is idegen rigmusokra részegedik) …
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Szegedi seregszámla

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Halételek

George Soros - könyvhirdetés

Mr. Trianon

Péter László: József Attila Szegeden

Globalizációs végjáték

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Péter László: 14 írás József Attiláról

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged