2024. Ígéret hava (Május) 06.-a - Ivett, Frida, Judit neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2024-04-11 - A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ?

A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ?

Ma van a Magyar Költészet Napja !

Miért is ? 
Először is, mert a kommunista párt tagságával is büszkélkedő József Attila e napon született 1905-ben.
Másodszor is, vagy inkább az előző durva politikai(lag máig nem igazított) bakit helyesbítendően
e napon született 1900-ban a szász-magyar (hungarus) Márai Sándor.

A Vörös Terror által kirekesztett Márai Sándor pedig a szovjet megszállás alatt
a kisemmizett magyar polgárság elhallgatott irodalmi eszménye volt.

A fél évszázados Vörös Terror alatt Márai Sándort agyonhallgatták, 
míg József Attilát meg (a kommunista kötődése miatt) túlajnározták…

A magyar költészet napját 1964 óta – a kommunizmus örökén – József Attila születésnapja alkalmából
Szelek (április) hava 11.-én ünnepeljük.

Az internáci Vörös Köd még mindig itt ül a magyarságon.
Pedig...

Weöres Sándor 110. szülinapján…

Weöres Sándor Szombathelyen született 1913 június 22.-én. 
Költőként, íróként, majd műfordítóként is megmutatta,
hogy Ő a modern Magyar Irodalom világirodalmi rangú alkotója.

A Magyar Költészet Napját az Ő szülinapjához illik igazítanunk (a komcsi-proli fAtilla helyett) !!!

A Magyar Költészet Napja – Kinek a napja ? < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szeged (magyar)

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Mangalica

Balázs Imre: Béketelep története

Manipulált mértéktelenség

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

A tudás még nem bölcsesség

Tápai Antal : Életutam

Bogár László : Bokros újratöltve

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Kenyér és Bor

Helyünk és sorsunk Európában

Az élő Árpádok

Péter László: Kálmány Lajos

Mé piros a gólya csőre?

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Az Adriától Amerikáig

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Harmatszedés égi mezőkön

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv