2024. Kikelet hava (Március) 28.-a - Gedeon, Johanna neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2010-10-06 - Arad! Köszönt a csonka Magyarország! - hírlevél

Arad! Köszönt a csonka Magyarország!


Az aradi vértanúk utolsó napjai


1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A szabadságharcos tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25-én érkeztek Aradra, s még aznap megkezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt, s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak. A "méltányosság" ismeretes...

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a.

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól - évülhetetlen példaképeinkről - megemlékeznünk keserédes kötelesség...

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI...

Szavaiknak tiszta jelentésük van, izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség. Nem említhetők egy lapon sem holmi mai "reálpolitikusok"-kal ...

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse.

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei" minden kiadásából - éppen az újra meg újra megalázott „csonka Magyarország" említése miatt - méltánytalanul, máig kirekesztett költeményét ajánlom figyelmükbe:


Arad


Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

 

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

 

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

 

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom!


Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a radikális balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete 5 évtizeden keresztül megcsonkított formában jelent meg kirekesztve belőle gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége...

Nyomtatható változat itt

Létezett valaha (1880-tól) Szegeden, a Palánk területén Aradi utca is, de az országvesztő, revanstól rettegő, magyarüldöző kommunista rémuralom (1952-ben) ezt is eltörölte.

Ne feledjük, az „elvtársak himnusza", az internáci réminduló (Internacionálé) máig is így szól: „...A múltat végképp eltörölni!..."

Szöbb Jövendőt!
kíván
Tisztelettel:

dr Szabó László
a Szögedi Védegylet elnöke


A hazafias műveltségünkben alapvető, mégis 50 éven át elhallgatott dalt - Aradról - pedig érdemes megtanítani gyermekeinknek is e napon...

Oláh Kálmán : Arad felől fúj a szél

Arad felől fúj a szél - Gózon Gyula nótázik


(dalszöveg)

Arad felől fúj a szél, kergeti a felhőt.
Szegény magyar bujdosó rója a nagy erdőt.
Hull a fáról a levél, könnyeim is hullnak.
Én Istenem, mért hagyod, hogy így elpusztuljak?

Régi, boldog magyar nyár visszasírunk téged.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg a te néped!

Fecske madár hová szállsz, merre visz a szárnyad?
Mért nincs szárnyam nékem is, hogy most véled szálljak?
Nem tudok én már tovább rab Hazában élni.
Magyar búza kenyerét idegentől kérni.

A könnyem is elapadt, csak a bánat éget.
Kossuth apánk jöjj el hát,
Mentsd meg árva néped!


Kormorán: Kik érted haltak

 

Táncház az Aradi 13 emlékére
Október 6. szerda, este 8.
Millenniumi Kávéház

Felakasztották őket, mert cselekedtek a hazájukért.
Táncház az Aradi 13 emlékére
a Balga zenekarral és a Nyenyere-egylettel.
Táncot tanít: Preszner Richárd.
Mindenkit szeretettel várunk!





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

Globális uralmi rend

Gyökerek és fények

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Péter László: Kálmány Lajos

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Bogár László : Bokros újratöltve

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Gabonakonyha