2024. Kikelet hava (Március) 29.-e - Auguszta, Bertold neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés

Hírlevéltár

2011-01-15 - Az ügynökök a paradicsomba mennek (?)

Az ügynökök a paradicsomba mennek (?)

Végre itt egy leleplező film az elcsalt rend-szarváltásról!
A kiárusított országról...
És a vígan élő bűnösökről...
Az ügynökök a paradicsomba mennek

Csoda-e, ha némely érintettek most megkísérlik elmeszelni?! Elmaszatolni bűn(szövetkezet)ük nyomait...

Az ügynökök a paradicsomba mennek (film előzetes)

Bűnösök közt cinkos aki néma!

"- Az élére kell állnunk! Neked is!"

Nézzük! És hirdessük a "Múltat végképp eltörölni" (Internacionálé) ügynökeinek kirekesztő siker-történetét!
Minél többen ismerjük, minél többen beszélünk róla, annál nagyobb az esély, hogy eljön az igazi rendszerváltás, és sikerül kitakarítani a köztünk élő szemetet, a ma is erjedő mocskot meggyalázott Hazánkból...

Lehetne persze grandiózusabb, lehetne Oscar-díj jelölt nagy filmünk is. De ugyan ki biztosítana egy olyan, nagyságrendekkel nagyobb költségvetéshez támogatást? A sikeres rend-szarváltók, a vörös milliárdosok, vagy a külföldi cinkosaik? Az országveszejtésen degeszre hízott haszonélvezők? A "külföldi befektetők"!?
(Lásd: "A bosszú népe")


Szegény ember vízzel főz.
Kezdetnek ez is megteszi...
Lehet rálicitálni!

Mondd, messze még? - Az ügynökök a paradicsomba mennek c. film főcímdala

A film egyik szívmelengető szögedisége, hogy játszik benne a szögedi származású Benkóczy Zoltán is.

A filmrendező, Dézsy Zoltán kérését és Bogár László (magyar közgazdász) írását
ajánlja (az alábbiakban) figyelmükbe:
a Szögedi Védegylet
nevében
Dr Szabó László
Gépszabadság



Az ügynökök a paradicsomba mennek című film stábjának kérése, S.O.S.!

Kedves Mindenki!

Csütörtökön kezdték vetíteni "Az ügynökök a paradicsomba mennek" című játékfilmemet a Művész és az Uránia moziban. A háttér(hálózat)-hatalom azonnal megkezdte az aknamunkát,hogy a mozik ne vetítsék sokáig. Egyetlen fegyver van: ha megnézik a filmet, mert az érdeklődés nyomására nem merik levenni, bár azonnal szeretnék..

A film az elcsalt rendszerváltásról, a III/III-as Főcsoportfőnökségről és az SZDSZ szerepéről (is) szól, közérthetően, sőt szórakoztató módon. Lukács Sándor, Kubik Anna, Andorai Péter, Benkóczy Zoltán és Karalyos Gábor a főszereplők, főcímdalát Vizy Márton írta.

A film után elkezdődött egy polémia, hogy vajon ki lehetett az SZDSZ-be épített "Kakukk" fedőnevű titkos megbízott? Esetleg Demszky? Vagy mások?

Ha fontosnak tartjátok a rendszerváltás tisztázását, akkor segítsetek: ezen a hétvégén vegyetek jegyet a filmre. Fontos, hogy e hétvégén, mert hétfőn döntenek a forgalmazás további sorsáról.

Köszönettel: Dézsy Zoltán filmrendező


Médiaháború 2.0

Talán megbocsátják, ha egy olyan idézettel kezdek, amely szokatlan és illetlen módon egy otthoni jegyzetemből való. Mentség nincs, csak magyarázat: most az történik, amire biztosan számítani lehetett. A tavasszal elkezdődött szabadságharc az egyik legkényesebb pontjához érkezett, a globális birodalom véleményhatalmi diktatúrájával, illetve külső és belső támogatóival történő összecsapáshoz. Tehát íme, az idézet a 2009 októberében készült írásból:

"Tekintettel arra, hogy az alávetettek kifosztása a végső fiziológiai határokhoz közelít, a rendszerváltás összeomlásának >>publikussá tétele<< elkerülhetetlenné válik a következő egy-két év során. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha ma még elképzelhetetlen erejű és intenzitású változások mennek végbe a magyar nyilvánosság szerkezetében, a média szabályozásában. Ez a háború, mert az lesz a javából, akár önmagában is eldöntheti a magyar társadalom jövőjét. Ha ugyanis nem sikerül a kifosztott többséggel megértetni, hogy miképp jutott ebbe a helyzetbe, és hogyan szabadulhat e végzetes csapdából, akkor a magyar nemzet története itt akár véget is érhet. Ám fel kell tennünk a kérdést, hogy miért van ebben ilyen óriási szerepe a médiának. Nos, azért, mert olyan két rejtett véleményhatalmi erőszakstruktúrát használ igen veszélyes és nagy erejű fegyverként, amelyeknek létezését sikeresen rejti el az avatatlanok szeme elől. Az egyiket a tematizációs, a másikat pedig az értelmező hatalom jelenti. A tematizációs hatalom dönti el a >>napirendet<<, azt, hogy miről is >>szóljon a világ<<, az értelmező hatalom pedig azt, hogy >>hogyan szóljon<< minderről. A világ végtelen történésfolyamából avatott kezek válogatják ki azokat a történéseket, amelyekből >>hír<< lesz, és persze egyúttal azt is eldöntik, hogy milyen hierarchiába rendeződjenek e hírek.
A rossz nyelvek szerint például a világnak már régen vége van, csak a vezető kereskedelmi televízió esti híradójának bájos bemondónője még nem mondta be. De nincs ok a csüggedésre, mert majd >>időben szólva lesz<<, azt akkor majd megtudjuk. Az értelmező hatalom pedig >>segítőkészen<< abban van >>szolgálatunkra<<, hogy megtudjuk, mi a >>politikailag korrekt<< elbeszélési módja a világ említésre szánt, így hírré lett történéseinek. És persze, aki valami rejtélyes ok miatt nem tud és/vagy nem akar ezen a nyelven megszólalni, az magára vessen! Így ugyanis >>néma marad<<, vagy esetleg csak azért engedik be mégis az uralkodó nyilvánosság belső tereibe, hogy ott nevetségessé téve kigúnyolják, megalázzák, vagy valami megsemmisítéssel felérő stigmával megbélyegezzék. A rendszerváltás bukásának ténye, okai és következményei az uralkodó véleményhatalmak számára értelemszerűen a legfőbb tabut jelentik! Ám ha a választások utáni új kormány nem szeretne a bukott rendszer utolsó kormányaként elvérezni, ezzel szemben szívesebben lenne inkább az általa felépítendő új rendszer ígéretes első kormánya, akkor legelőször ezt az uralkodó véleményhatalmat kell minden lehetséges eszközzel megtörnie."

Ezek után talán érthető, miért vélem úgy, hogy a médiaháború most felizzó összecsapásai elkerülhetetlenek voltak. A globális véleményhatalom a legbrutálisabb módon ragaszkodik megszerzett pozícióihoz. Csak így képes "legyártani" a mesterséges agyakat és lelkeket, vagyis a "valóságipari művekként" üzemeltetett gépezet így tudja eladhatóvá maszkírozni termékeit. Csak így hozhatók létre az engedelmes munkások és fogyasztók gigantikus csordái, amelyek már csupán biológiai nyúlványai a világot mozgató és kifosztó tőkestruktúráknak, és egyetlen feladatuk a végtelenített fogyasztási lánc hajtása, teljesen függetlenül attól, hogy van-e bármilyen szükségük az elfogyasztott jószágtömegre. Így békésen és jóízűen elmajszolják azt az élelmiszerként eladásra kínált tárgyat, amely már legyártása pillanatában is veszélyes hulladék volt, a hisztérikus karácsonyi akciós őrületben megvásárolják gyermekeiknek azt a méregdrága, ám tökéletesen felesleges műanyag szemetet, amelyet mint a legújabb játékcsodát tesznek eladhatóvá.

Ez az igazi, végső és legmélyebb tétje ennek a mostani médiaháborúnak. Hogy a "való világ" gyanánt legyen továbbra is eladható az a pusztító szeméttömeg, amit szent médiaszabadságként próbál védeni a luxemburgi külügyminisztertől a lengyel liberálisokig mindenki, aki cinikus-gátlástalan kitartottja ennek a globális profitgépezetnek. Hogy cinikusan röhögve lehessen nap, mint nap rombolni hitet, házat és hazát. Ezért kell Magyarországot Führer-államként emlegetnie a tekintélyes nyugati napilapoknak, ezért kell hisztériát kelteni világszerte: mert ha a magyar változások sikeresen véghez vihetők lennének, ez számukra rendkívül veszélyes precedenst teremtene.

Akár el is gondolkodtathatná a maradék emberiséget, hogy amit szent emberi szabadságjogokként igyekeznek "eladni" számára az elmúlt kétszáz év médiaterroristái Marat Ami du peuple-jétől Michnik Gazety Wyborczáig, az embersége utolsó morzsáinak az önmagával való feledtetése. Hogy is mondta Örkény? "Ha egy kígyó, ami ritka, felfalja önmagát, vajon marad-e utána egy kígyónyi űr? Igen? Nem? Fogas kérdés?"
Bizony, fogas kérdés! De nem maradt túl sok időnk a válaszra.

Bogár László (egyéb írásai ide kattintva érhetők el)


Érzékeink manipulálására észrevétlenül egy világhatalom szerveződött: az ízipar.Bár a szerző többnyire a Németországban és az Egyesült Államokban uralkodó helyzetet írja le, Magyarországon mindez szintén a mindennapok részévé vált. A boltjaink polcait megtöltő élelmiszerek dúskálnak az aromákban és egyéb adalékanyagokban. Az élelmiszerek vizsgálatára, engedélyezésére, jelölésére, és ezen belül az aromák és egyéb anyagok feltüntetésére vonatkozó rendeletek megegyeznek a Németországban érvényes szabályozással.
A leves hazudik

HANS-ULRICH GRIMM
Aromák, ízfokozók, ízelfedők, mesterséges édesítőszerek, adalékanyagok, ételimitátumok.

A huszadik század élelmiszeriparának hatalmas fejlődése a fogyasztók többsége számára rejtve maradt. Ódivatú elképzeléseket dédelgetünk ételeinkről, amelyek már rég nem azok, amik valaha voltak.
Az eper íze nem az eprektől származik, hanem egy ausztrál fa fűrészporából, a kókuszízt egy Trichoderma viride nevű gomba termeli, a barack ízét a ricinusból nyerik, a citromét pedig egy penészgombából. A marcipán zöldborsóból készül, a homár és a garnélarák vagy akár a sertéshús is a tenger mindeddig észre nem vett gyümölcseiből.

Füstölés helyett műfüsttel permetezik be a sonkákat és kolbászokat, és mert a műfüst nem tartósít, valamennyi tartósítószer is kerül a termé­kekbe.

A pácolás során a hús már nem veszít víztartalmából, hanem kicsit még nyer is.

A könyv modern élelmiszereink és a modern élelmiszeripar szórakoztató leírása.





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

Gulyás László : Edvard Bened

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Szárnyas ételek

Harmatszedés égi mezőkön

Péter László: Kálmány Lajos

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Helyünk és sorsunk Európában

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Péter László: József Attila Szegeden

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006